Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

6. fotó Az 1898-99-ben épült gimnázium. Reprodukció: Dózsa Balázs zöket készítettek a fronton harcolóknak. December 14-én újabb kórházakat helyeztek el Gyöngyösön, a Gimnázium és a Polgári Leányiskola kivételével lefoglalták az összes iskolát és óvodát. A karácsonyi szünetben egyes visszakapott óvodai és iskolai tantermekben hetenként háromszor félnapi tanítást tudtak szervezni. A tanítók részt vettek a háború céljaira való pénzgyűjtésben, a tanulók pedig 139,8 kg fémet gyűjtöttek. A háború miatt szükség volt a földműves munkában még a gyerekek munkaerejére is, ezért az iskolai tanévet május végén befejezték. Az iskolai év végével, hogy a hadbavonultak családtagjai nyugodtan végezhessék földművelő munkájukat, 2—6 éves gyermekeik részére országszerte napköziotthonokat szerveztek. Gyöngyösön ezt a Fejérváryné-féle Római Katolikus Leányiskolában és az Alsóvárosi Óvodában állították fel.

52 Ezután egyre kevesebb adattal rendelkezünk az iskolák helyzetéről. Csak 1918-19-es évekből vannak ismereteink. Nem volt elég Gyöngyösnek a világháború nyomorúsága, ezt még súlyosbította az 1917. május 21-i nagy tűzvész. Ekkor 559 lakóház és 1400 melléképület égett le, a tűzkár Gyöngyöspüspökit is beleszámítva - 29. 568. 646 Korona volt. Több mint 8000 fő, a város lakosságának 40 százaléka maradt hajéktalanul. Az iskolák közül a Norma Iskola, a Központi Fiúiskola és a Polgári Leányiskola melléképületei, a Német utcai, az Iparostanonc Iskola, valamint egy óvoda égett le.

53 Az Alsó52 A GYAEFLIE. 1915. 2-16. 53 VÉBER János 1937. 87-89.