Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Molnár József: Adatok a gyöngyösi oktatás történetéhez 1945-ig, különös tekintettel a Sóház iskolára

eladták, új tulajdonosai az építési anyagért lebontották és az egykori nagyméretű, kétemeletes ház helyén a mai két kis földszintes házat építették. Az iskolák államosításakor a város vállalta új iskolaépületek építését. 1898-1899-ben emelték a gimnázium új épületét,

42 majd sor került az elemi iskolákra is. A város képviselőtestületi közgyűlése 1899. szeptember hó 17-én határozott az újonnan építendő elemi iskolák pályázatáról és Kertész Antal gyöngyösi építkezési vállalkozót bízta meg a Hanisz telken (az egykori Leánypolgári iskola Nagy patak parti része, a mai II. Rákóczi Ferenc Altalános Iskola emeletes épülete) és a Sóház telken építendő 4 osztályos Alsóvárosi Elemi Leányiskolák létrehozásával. Gajdóczki Antal gyöngyösi építész vezetésével 41 tagú építési bizottságot állítottak fel és a Sóház iskola építési vezetőjének Gajdóczki Antalt nevezték ki. A terveket Ohidi Légmán Imre építőmérnök készítette el, akit az építkezés megyei felügyeletével bízták meg. Ezen évben elkészült a szolgalakás

43 az udvari szárnyon a mai lépcsős terem mellett. Az építkezést tovább folytatták. A térre néző 4 osztályos új iskolaépület elkészült munkálataiért Kertész Antal az építési bizottságtól 1900. február l-jén 3000 Ft összeg kifizetését kérte.

44 1900. június elejére már mindkét iskola tető alatt volt, a munka nagyrészét elvégezték, ezért az 1900. június 13-i tanácsülés határozata szerint Kertész Antalnak 15. 446 Korona 12 fillért, a vállalt összeg 1/3 részét a város házipénztárából kifizették.

45 A még el sem készült iskolák bebútorozását sürgeti a királyi tanfelügyelő. A képviselőtestület 1900. november 4-i állásfoglalása: „hogy az iskolák felszerelésénél a régi, de a célnak teljesen jól és megfelelően átalakított bútordarabok is átveendők, s illetve elfogandók, és hogy csak akkor kell az új bútorzat, ha annak a szüksége beáll."

46 Kertész Antal a Hanisz telken és a Sóházi iskolánál épített állami elemi iskolák építkezési ügyében a leszámolási okmányokat 1900. december hónapban terjesztette be a polgármesternek, az építkezés teljes befejezése után, melyet a tanácsülés 1900. december 22-én tárgyalt. 1901. január 30-án Kovács Kálmán műszaki tanácsos, az egri építészeti hivatal főnöke a felépített 2 elemi iskola műszaki felülvizsgálatát 1901. február 8-ra tűzte ki, melyre meghívták Légmán Imre királyi mérnököt mint tervezőt és az építési munkálatok legfőbb ellenőrzőjét.

47 1901. év elejére elkészült a város által épített 2 új iskola a Sóház iskola ma Sóház térre néző épületrésze (4 osztály) és az udvari szárny egy része, valamint a Nagy Patak partján levő egyemeletes iskolaépület. Mindkét iskola leányiskolaként szerepelt, az 1901-1902. tanévtől megkezdték bennük a tanítást. Ezután is volt még iskolaépítés. Az 1908-1909-es tanév kezdetére elkészült a Felsővárosi Fiúiskola új épülete a Petőfi utca sarkán (az u. n. Csárda Iskola).

48 Az 1909-1910-es tanév kezdetére elkészült és megnyílt a Benepusztai (Mátrafüred) iskola, az egykori Csárda épületben (ma Bene-ház) 27 tanulóval (15 fiú, 12 leány).

49 Az 1910-11. iskolai évben az iskolaépületekben különösebb változás nem történt, kivéve hogy építkezés miatt a Központi 42 MISÓCZKI Lajos 1984. 77. 78. 80. 43 Hml. GYVL. CCLXXXX IV/18. -1136/1899. 44 Hml. GYVL. CCLCCC VIII/43. V. 101/b 322 1901 45 Hml. GYVL. CCLXXXVIII. 115. V. 101/b. 322/1900. 46 Hml. GYVL. CCLXXX. VIII. 150. V. 101/b322. 1900. 47 Hml. GYVL. CCLXXXIX/25 V. 101/b 323. 1901. (itt mondok köszönetet a HmL két dolgozójának, dr. Csiffáry Gergely igazgató helyettes és dr. Nemes Lajos levéltáros uraknak önzetlen segítségükért). 48 A GYÁEFLIÉ. 1909. 3-12. 41-52. 49 A GYÁEFLIÉ. 1910. 3-10. 16. 38-45.