Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1995)

Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában

irányát. Több mint 200 m után érünk el egy rövid, ívben görbülő ép részhez, majd 70 m hosszan ismét teljesen hiányzik. Ezután azonban impozáns, ép kősáncot kísérhetünk végig, további 350 m hosszan, míg ki nem érünk a sziklás, igen meredek keleti oldalhoz. Innen ismét nem volt szükség sáncra északi irányban. Az alsó sánc teljes hossza, a hiányzó részekkel együtt kb 620 m. A keleti oldal ép sáncának szélessége 6 m körüli, magassága néhol eléri a 2 métert. Mindkét sánc hiányos részeiből bizonyára az újkorban hordták el a köveket. A legjobban mutatja ezt az alsó sánc, annak is a legalsó része, ahol az alatta lejtő oldalon könnyebben lehetett leszállítani a követ Abasár felé. A keleti oldalról ez már nehézségbe ütközött volna, ezért maradt meg ott épen a sánc. A felső sánc hiányzó szakaszai mellett ma is kocsiút vezet, tehát ott is adva volt a lehetőség a kő leszállítására. A sáncvár területe részben bokros erdővel fedett, de a nyugati és déli része nagyobbára jól áttekinthető, füves tisztás. Régészeti leletet nem ismerünk innen. A Rónyabérc magas fekvése és a sánccal befogott terület nagy kiterjedése alapján a késő bronzkorba soroljuk ezt az őskori telepet. Gyöngyös-Mátrafüred-Dobogó (4. kép) A Dobogó, más néven Tarma- vagy Tarna-hegyen már a múlt század végén, 1889-ben tudunk egy kisebb ásatásról, Kandra Kabos és Magyary Kornél vezetésével.

44 Az ásatás két ízben folyt, mindkét alkalommal egy-egy négyzetméternyi területen 1,5 m mélységre ástak le. Mintegy 50 db „durván gyúrt sárga és vöröses agyagból" készült edény töredéket gyűjtöttek, amelyek „bütykös vagy némi vonalas dísszel kezdetlegesen vannak ékítve." Leírásuk szerint hamuval kevert földrétegekre is találtak. „Az alsó réteg salakhoz hasonló, de kissé súlyosabb anyagú volt." Kandra Kabos 1890-ben „kincskeresőktől minden részében feldúlt bronzkori, ősi kohókat" említ. „Itt öntötték bronz harczi és házi szereiket, miként ez a töredékes és maradvány agyagmintákból még kivehető."

45 Hanák Kolos 1909-ben a „kohókon" felül az itt talált „lyukas kerek köveket, kézi gabona őrlőket" említi.

46 Pásztor József 1913-ban röviden említi, mint bronzöntőműhely, bronz- és rézedények lelőhelyét, de nem csak mint telepet, hanem mint temetőt is.

47 Hosszú szünet után Kemenczei Tibor mint a késő bronzkori pilinyi kultúra lelőhelyét említi.

48 Dénes József a telep leírásában említi, hogy késő bronzkori cserepeket talált a sáncon kívül, a keleti és északkeleti lankásabb oldalban is, ércsalakkal együtt.

49/a 1987-ben Sz. Kállay Ágota egy, a középső bronzkorból származó paticsfalu ház részletét és egy gödröt tárt fel, utóbbiban sok állatcsont is volt. Az itt előkerült cserepek feltehetően a füzesabonyi kultúra hagyatéka.

49/b Mátrafüred nyugati széle felett emelkedik az önálló hegyet képező Dobogó, vagy más néven Tarma-hegy. Délnyugati oldala igen meredek, helyenként sziklás, többi oldala viszonylag enyhébb lejtésű. Délkelet felé kb. 20 méterrel alacsonyabban nyereg köti össze egy kis oldalmagaslattal, amelyen a Kozmári-kilátótorony áll. A vár területe a hegy alakjának megfelelően ovális, enyhén domborodik. Legmagasabb 44. MAGYARY Kornél 1889 45. KANDRA Kabos 1890. 14. 46. HANÁK Kolos 1909. 62. 47. PÁSZTOR József 1913. 40-41. 48. KEMENCZEI Tibor 1967. 260 49/a DÉNES József 1984 49/bSZ. KÁLLAY Ágota 1986