Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Fülöp Lajos: Gyöngyös és környékének nyelvjárási sajátosságai

aszalt; + vacoh ágynemű (mëvvackol: megágyaz); vakszëm: halánték; zëng: dörög (az ég); + zsúdárkogyik: hízeleg (vö.: cigánykogyik). A szókészlet mellett különös figyelmet érdemel a kifejezéskészlet. Az állandó szókapcsolatok (frazeologizmusok) körébe tartoznak a szólások (szóláshasonlatok), a közmondások, tágabb értelemben a szójárások (pl. a szitkozódások, átkozódások, hiedelmek, babonák, gazda regulák, időjárási szabályok stb.), nem utolsósorban a falucsúfolók (rátótiádák). Mindezek szociális érvényüket, használatukat tekintve a nyelvjárási beszédben természetesek és gyakoriak, nagy részük pedig több változatban létezik . Szakirodalmi vélekedések szerint inkább az idősebb, tapasztaltabb korosztály él velük. Gyors visszaszorulásukat, eltűnésüket többek között ezzel is magyarázhatjuk . Stilisztikai értékük, mint a népköltészeti alkotásoknak általában, rendkívül gazdag. Az egyes típusokra - ha különböző mértékben is - szemléletesség, hangulatosság, tömörség, nagyfokú életbölcsesség, humor, vagy éppen csipkelődés jellemző. Felgyorsult változásuk sok hasonlóságot mutat a szókészlet mozgásával, így indokolt, hogy a tájszavak vizsgálatához előzőleg alkalmazott jeleket az alábbi állandó szókapcsolatok minősítésére is felhasználjuk. Szólások (szóláshasonlatok): o Eggyik lábad itt, a másik ott! = gyorsan járj, siess!; Fëlvetyi a péz = jómódú, nagyon gazdag; o Két szemed a ház! = vigyázz a házra!; + Leégett, mint Gyöngyös = rosszul járt, tönkrement: Megitta az eszit = berúgott, részeg. Közmondások: Amilyen rózsát szakajtasz, olyat szagolsz = amilyen feleséget választasz, azzal kell élned; Csanába nem üt a ménkű = a gonoszt még a baj is elkerüli; o Édesanya csak ëgy van = az édesanyát nem lehet pótolni; Elő fogd mëg, úgy koppaszd mëg! = mindent a maga idejében cselekedj!; o Ha felkötted a kolompot, rázzad = ha elvállaltad a megbízatást, tegyél eleget neki. Szitkozódások, átkozódások: A frász (a nyavalya, a rossz) törje ki!: A franc (az íz) ëgye mëg!; A guta üsse mëg!; A görcs húzza össze!; Kőccse patyikára! Hiedelmek, babonák: Ha az orrom viszket, bosszúság ér; Ha csuklik az embër, emlëgetyi valaki; Ha pók mászik rajtam, szerencsém lëssz; Ha visszamegyek, nem lëssz szerencsém; Ha megcsendü a balfülem, jó hírt hallok, ha a jobb, rosszat. Gazdaregulák, időjárási szabályok: Ha fénylik Vince, tele lëssz a pince = ha jan. 22-én szép idő van, jó bortermés várható; Mátyás ha nem taná, csiná = ha febr. 24-én fagy, jó idő várható, ha nem, akkor rosszabb; Sándor, József, Benedek, zsákba hozza a meleget = ezek a névnapok (márc. 18., 19., 21.) már a tavasz előhírnökeinek számítanak; Ha karácsony fekete, fehér lëssz a húsvét = ha karácsonykor (dec. 25.) esős, saras az idő, húsvétkor havazni fog; Nem ëszi mëg a kutya a telet = még tovább tart a tél. Falucsúfolók (rátótiádák): o Bicskás gyöngyösiek. A gyöngyösi legények, de különösen az alsóvárosiak valamikor nagy verekedők vótak. Ha a felsőrészrű vagy püspökibű akart valaki itteni lyányho járnyi, összefoktak ellene, oszt megbicskászták. 35 VOIGT Vilmos 1971.30. 36 L KISS Jenő 1989. 22-24. és az általa említett szakirodalmat.