Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946

miatt másra nem kellett igénybe venni, a párthírck, rendőrségi hírek, a kulturális és sporthírek szerepeltek. Kisebb aranyban hoztak hirdetéseket és hirdetményeket. Az újság 1947. február végén címét Gyöngyösi Barátságra változtatta. Mivel a számozása is folyamatos maradt és nem változott sem a szerkesztőség, sem a szemlélet (a lapot továbbra is Hablicsek adta ki, mint a párt titkára), a névváltoztatás okát az ország többi Barátság c. lapjától való megkülönböztetésben látjuk. Vádirat Vádirat címen egyetlen lapszám jelent meg Gyöngyösön 1945 májusában, szerkesztő és kiadó feltüntetése nélkül. Nem tartott igényt rendszeres megjelenésre, ahogy címében is szerepel készítői (Romhányi Ferenc és Kovács László) vádiratnak szánták, támpontul az Igazoló Bizottságnak és - elképzelésük szerint - a Népbíróságnak. Valódi műfaját így talán nem is újságként, hanem röpiratként határozhatnánk meg. A kiadvány Romhányi nyomdájában készült, példányszámáról nem rendelkezünk adattal. A „vádlottak" a legkülönbözőbb személyek voltak, ügyvédek, újságírók, nyomdászok. A legnagyobb bűnük, hogy az 1945. előtti helyi sajtó alakításában részt vettek. A röpirat a kor hivatalos ideológiájának kiszolgálásával, kompromittált személyekkel való kapcsolattartással vádolta őket. Kétségtelen, hogy a 45 előtti sajtóra jellemző az úri Magyarország kiszolgálása, különösen a „Hevesmegyei Lapok" fajvédő, a háborút támogató hangvétele, de a Vádirat így is túlzottan fenyegető és gyalázkodó. Kiemelendő Romhányi és Hablicsek személyes ellentéte, mely a Gyöngyösi Néplap és a Barátság sorai között is ott bujkált és 1945^47 fordulóján további röpirat és cikkváltást eredményezett.

19 Gyöngyös és Vidéke Gyöngyös és Vidéke címmel már 1917-30. között is létezett egy kiadvány, amely a keresztény Magyarország és a felekezeti béke eszményét tűzte maga elé. Ugyanezzel a címmel jelent meg a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt hetilapja is 1945ben. A két lap között semmilyen kontinuitás nem áll fenn. A kisgazda lap nem sokkal a front átvonulása után megjelenhetett, főszerkesztője ekkor Kristóf Géza, felelős szerkesztője Turi Elemér. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a kisgazda párthelyiségben a Szent Bertalan utca 7. szám alatt volt. A lapot a Mogyoró nyomda gépén nyomták. A lap 1945-ös évfolyamából, amelyet az első évfolyamnak tekintettek sajnos egyetlen példáivyt sem sikerült fellelni. Létezéséről a Nemzeti Bizottsági és pártiratokból értesülhetünk." Innen tudjuk, hogy a lap szerkesztését 1945 nyarán Csépány József a párt helyi elnöke vette át. A lap tartalmáról - bár töredékesen - a rivális lapokból szerezhetünk információt. A Gyöngyösi Néplap és a Barátság is több ízben polemizál a lappal, válaszol felvetéseire. Tőlük tudjuk, hogy a Gyöngyös és Vidéke felemelte ^szavát a mezőgazdasági népesség jóvátétel címén történő többszörös megadóztatása ellen." Néhány konkrét esetben pedig tiltakozott egyes helyi funkcionáriusok butaságból és személyes bosszúállásból fakadó túlkapásai ellen."" 19 Barátság 1946. január 25.; Ez az igazság Hablicsek István!; röpirat - Gyöngyös 1946. GyVHK.; és Ez az Igazság 1947. március GyVHK. 20 HmL. Gyöngyösi NB. iratok 221/1945. és 245/1945. 21 Gyöngyösi Néplap 1945. június 30. 22 Barátság 1946. január 25.