Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946

1946. okt. 6-tól: Hablicsck István. A Barátságot Hablicsck István könyvnyomdájában nyomták a Szent Bertalan utca 10. szám alatt, ahol egyben a szerkesztőség is volt. Alcíme, mely a terjesztés tervezett körére vonatkozott, előbb a Szociáldemokrata Párt Heves vármegyei lapja, később a Szociáldemokrata Párt gyöngyösi és járási lapjává változott. A Barátság négy oldalas terjedelemben jelent meg. Az első oldalon található vezércikkekben aktuális politikai problémákat vetettek fel, ezek hátterét mind morális, mind történeti szempontból igyekeztek megvilágítani. 1945-ben két ízben fordult elő, hogy országos vezetők előre megírt cikkeit kapták pártjuk Országos Sajtótitkárságától és azt szerepeltették vezércikként (Kéthly Anna és Szakasils Árpád egy-egy írását). 1946-ra ez a gyakorlat felerősödik. Az Országos Sajtótitkárság szerepe fontosnak látszik a hírek és hírmagyarázatok eljuttatásában. Más pártok orgánumainál feltűnő a pontatlan hírek aránya, a téves információkon alapuló hírmagyarázatok magas száma. A Barátság országos (legtöbbször budapesti) eseményekről tudató hírei, legalábbis ténybelilcg valósnak mondhatók, itt a torzítást a hírháttér sokszor egysíkú, szociáldemokrata szempontú bemutatása adja. Általában is megállapítható, hogy a helyi lapok közül a legnagyobb hírbőséggel rendelkező, leginformatívabb a Barátság, főleg a harmadik oldalon rendszercsen visszatérő „széljegyzetek" c. rovatában. A vezércikkek irányultsága és hangneme természetes módon itt is követi az országos politika módosulását. Az 1945-ben uralkodó, előbb a demokráciát, aztán a szocializmust szemlélet helyébe, 1946-ra demokrácián szocializmust értő szemlélet került. Ebből egyenesen következett, hogy fő ellenségnek a koalíción belüli kisgazda jobboldalt tekintették. A vezércikkek hangneme frappírozottabbá, osztályharcosabbá, támadóbbá vált. De erőszakosságának a mértékében így sem érte el a Gyöngyösi Néplap szintjét, köszönhetően szerzői árnyaltabb fogalmazásainak, differenciáltabb valóságismeretének. Releváns példa erre az 1946. január 18-i vezércikk, amely erős kirohanásokat tartalmaz a kisgazdák gazdaságpolitikája és nyugatbarátsága ellen, de megjegyzi, hogy a nyugatbarátságot nem elvi okból utasítja el, hanem a szovjet katonai jelenlét okán tartja értelmetlennek. A két belső oldalt a belpolitikai élet, de leghangsúlyosabban a helyi közélet eseményei uralták. A lap frekventáltán kezelte a Horthy-rendszer bukása következtében megnyílt lehetőségek tudatosítását. Az alsóbb társadalmi rétegek szervezkedésére szólított fel ezeket a politikába beemelni, tanítani akarta. Állandó rovatot létesített „Máriám édes..." címmel, amely levélformában, közvetlen hangon, alig leplezett, propagandisztikus igénnyel, a tipikusnak vélt női munkásélet problémáit a közélet síkjára transzponálta. A lap 1945 nyarán a nyilasokkal szembeni elnéző közvéleményt, az Igazoló Bizottság enyhe ítéleteit kritizálta. Ősszel, a választások jegyében a kommunistákkal való szövetséget, a szociáldemokrata párt elnyomottakért kiálló politikáját propagálta. 1946-ban nyílt kiállást vállalt az államosítási terv mellett, hangosan támadta, a politikai közhangulat első számú céltáblájává tette a közelebbről soha nem meghatározott ellenfelet, a reakcióst. A reakció támogatásának vádjával illette a kisgazda politikusokat és helyi újságjukat, a Gyöngyös és Vidékét. A lap nagy terjedelemben foglalkozott az újjáépítéssel, az ipar helyreállításának nehézségeivel, jelentős szolgálatot telt az újgazdáknak gazdálkodási, kertészeti tanácsaival. Az igen sanyarú közélelmezési helyzet ismeretében fontos segítségnek látszik a közellátással, a piaci árak alakulásával foglalkozó rovat. Az újság negyedik oldalán, ha anyagtorlódás 17 Barátság 1945. április 1. és 1945. szeptember 13-i számai. 18 DIV. LUK. DOK. 67.84.1.