Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946

Fiatal Magyarok Vizsgált korszakunkban Gyöngyösön a Fiatal Magyarok volt az egyetlen kiadvány, mely megpróbált túllépni a napi-heti aktualitásokon. Fiatalok által írt irodalmi és tudományos szemle volt. Minden vidékies provincializmusával, eszmei és színvonalbeli heterogenitásával együtt a legolvashatóbb és legszínvonalasabb helyi kiadványnak tartjuk. A papírhiány és a progresszív gondolkodású személyek szellemi koalíciójának felbomlása miatt csak két számot érhetett meg. Értékét az a körülmény adja, hogy éppen a legalkalmasabb politikai pillanatban lépett színre. A többpárti, súrlódásmentes, népfrontos összefogás látszatának idején. Ekkor még a pártok közötti különbségeken alapuló eltérések hangoztatása devianciának számított. 1945 nyarán ezzel a vállalt feladattal már nem alakulhatott volna meg. Első száma márciusban, második és egyben utolsó júniusban jelent meg. A szerkesztőséget vezette és a kiadásért felelt Kristóf Géza a gyöngyösi gimnázium tanára. Szerzői és szerkesztői között a következő személyeket találjuk: Antal József Lajos, Mester László, Nagy László, Antóth Gyula és Pócs Ferenc. Személyiségük és lapjuk vizsgálatához fontos adalék lehet, hogy legtöbbjük a Fiatal Magyarok megszűnése után is kívül maradt a közéleti- politikai csatározásokon. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala a Szent Bertalan utca 7. szám alatt volt. A 8 oldalas lap témaválasztását a korszerűségre törekvő sokszínűség jellemezte. írásai között társadalmi, művészeti, tudományos kérdéseket egyaránt találunk, sőt a testedzés fontosságáról is cikkeztek. Ezek rövid, közérthető, többnyire jó stílusú írások. Centrális kérdésként kezelték a demokrácia mibenlétének meghatározása mellett, a magyar történelem hamisításoktól mentes bemutatását. A demokráciáról Machiavellit és Monta la mbertet idézték, példaként az amerikai demokráciát állították, melynek legfőbb ismérveit (szabadság, nűnden vélemény tisztelete, az emberi képesség kibontakoztatása) p. Kiss Szaléz előadása nyomán ismertették. Történelemszemléletükben a függetlenség eszméjét állították középpontba, ezért meghatározónak látták 1848 márciusának szerepét a magyar történelemre. Történeti eszmefuttatásaik az eseményeket folyamatukban láttatták, bár nem voltak mentesek némi patetizmustől. Úgy a gazdaságban, mint a társadalomban a feudalisztikus elemek meghaladását tartották centrális követelménynek. Művészeti írásaikban a magyar építészettel, népművészettel, zenével is foglalkoztak, sőt egy nem túl jól sikerült, esztétizáló cikkben a fény-árnyék festészeti kölcsönhatását is elemezgették. Barátság A Barátság című lap első száma 1945. március 25-én látott napvilágot a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként. Fennállása korszakunk egészében folyamatos, de a megjelenés rendszerességét nem mindig sikerült biztosítani. 1945. március 25-1945. november 24. között 8 száma; 1946. január 16—1946. december 22. között 38 száma; 1947. január 2-1947. február 21. között szintén 8 száma jelent meg. 1947. február 28-tól a lap címe Gyöngyösi Barátságra változik. Az újság szerkesztőinek névsora a következőképpen változott: 1945. március 25—szept. 13.: Szurdi István; 1945. szept. 13-1946. jan. 18.: Szurdi Istvánné; 1946. jan. 18-febr. 16.: Molnár László; 1946. febr. 16-okt. 6.: Aba Iván;