Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946

delegálásával paritásos alapon folyt. Megkockáztatható a feltételezés, hogy úgy az alcímváltoztatás, mint a szerkesztők névsorának a leközlése éppen a paritásos alap hangsúlyozásának a céljából történt, valószínűleg a kisgazdák nyomására. így kívántak nyomatékot adni a ténynek, hogy ellentétben a Nemzeti Bizottsággal, ahol a később alakult kisgazda és parasztpárti kooptáltaknak nem akartak arányos képviseletet biztosítani, a lap szerkesztésében a demokratikus alap adott. A március 15-i szám ünnepi számként jelent meg, március 15-ét a nemzeti szabadság legjelentősebb ünnepének, Kossuth Lajost a szabadság bajnokának tekintve. A következő kiadás két hét szünet után áprilisban jelentkezett, felelős szerkesztőként már csak Dr. Márai Jánost említve, fejlécén az ismert kommunista jelszót hangoztatva („Föld, kenyér, szabadság!"), a Magyar Kommunista Párt gyöngyösi szervezetének hetilapjaként. A lap további története során a Heves Megyei Népújság 1948-as megszületéséig a belpolitikai harcokat egyre militánsabban közvetítő, harcos kommunista orgánum maradt. Az első két év során az alábbi személyeket jegyezték szerkesztőként: 1945. április 1—április 22: Dr. Márai János 1945. április 22-1946. június 30: S. Szekeres Erzsébet és Krajcsik Mihály 1946. június 30-1947. január 5: Sályi János és Falus Lajos. Hivatalosan csak a lap kiadói teendőit végezte Reiner Ferenc, aki nevét, sváb számlázását és mérsékelten németbarát múltját tagadandó, Romhányira magyarosította. Valójában, mint a kisgazdáktól a kommunista pártba megtért, vezető szerepre pályázó újságíró a lapkészítés szinte minden fázisában jelen volt. A lap belső felépítése a korateli szokásoknak megfelelően alakult. Az első oldalon általában két cikk szerepelt. A bal oldali hasábon az egyik belső munkatárs által vezércikknek szánt írás volt olvasható. Ezeket valamely közéleti, esetleg morális problémáról, osztályharcosnak szánt nézőpontból írták. Kissé monoton, de közérthető stílusban, be nem váltott zsurnalisztíkus igénnyel, nevelési, tanítási szándékkal fogalmaztak. 1945 őszétől a vezércikkekben is egyre erőteljesebben jelentkezik a vélt, vagy valós ellenség leleplezésének a szándéka. A hangnem fokozatosan durvult, a vezércikkekben is központi alakká lép elő a reakciós, akinek szigorú bírósági felelősségre vonását követelték. A címlap másik cikke az országos politika fontosnak vélt eseményei közül a kommunista párt szempontjából tudósított. A két belső oldalt a helyi hírek, tudósítások foglalták el. Feltűnő a vidéki hírek alacsony aranya, s ha voltak, azok sem a vidék problémáiról szóltak, hanem a falusi notabilitás megbélyegzésének az igényével íródlak. A közellátásról, az infrastruktúra beindításáról, a helyi közélet eseményeiről rendszeresen közöltek infonnációkat, igaz még a közellátásról szóló cikkeikben is feltűnő teret kapott az ideologikum. A negyedik oldal a rövid hírek, hirdetések, ritkábban a vezetőség hirdetményeinek, a kulturális eseményeknek és a pártélet hírcinek a terepe. A korabeli vidéki lapok negyedik oldalán általában a rádióműsor is helyet kapott. Ezzel egyetlen gyöngyösi újságnál sem találkoztunk. Kézenfekvő lehet a feltételezés, hogy a bevonuló szovjet csapatok által összegyűjtött rádiókat nem szolgáltatták vissza. Ezt erősíti a Gyöngyösi Néplap egyik rövid cikke is, mely a lakosság ni dióval való ellátásának a szükségességéről szólt. 13 A Nemzeti Bizottság megalakulásának az időpontjában csak a kommunista és a szociáldemokrata párt működött formálisan a városban. A kisgazda párt csak 1945. január 21-én alakult újjá (HmL., Gyöngyösi NB. iratok 15/1945), a parasztpárt és a polgári demokrata párt pedig még később. A Nemzeti Bizottság tagjai az utóbb alakultaknak nem akartak azonos számú tagsági helyet biztosítani a bizottságban (HmL. Gyöngyösi NB. iratok 80/1945.). Veres Péter május 10-én átiratban követelte a paritásos alap megvalósítását (HmL. Gyöngyösi NB. iratok 156/1945), Milassin Kornél megyei főispán pedig május végén utasítja az NB.-t az átalakulásra (HmL. Gyöngyösi NB. iratok 182/1945).