Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946
A lap irányvonalának tárgyalásakor két jól elkülöníthető korszakról kell beszélnünk. Az egyértelmű cezúrát a tulajdonosváltás jelentette. A koalíciós szerkesztés időszakában a legalapvetőbb hírigény kielégítésére való törekvés, a háború és a nácizmus elutasítása, kimért, józan hangnem uralta a lapot. Bemutatták a konnánytagokat, nyilatkozatokat közöltek felelős államférfiaktól, segítették a helyi szervezkedést, közölték az élelmiszerellátás híreit. Arra törekedtek, hogy fontos, a hétköznapokban azonnal hasznosítható infonnációkat nyújtsanak. A politikai jellegű közléseknél feltűnően ügyeltek a hasábok három párt közötti arányos elosztására. Igenelték a háborús bűnösök megbüntetését, de ekkor még csak a nyilas elemeket tekintették kiküszöbölendőnek, a lapban még nem tapasztalható különösebb harciasság, tanítani vágyás. A Gyöngyösi Néplap kommunista tulajdonú korszakában a fokozatosan drasztikusabbá váló hangvétel a jellemző. 1945 őszéig kiemelten foglalkozott a földhöz juttatott parasztság helyzetével, merértően nyilatkoztak az igavonóerő és a vetőmaghiány okozta problémákról, de fokozatosan teret nyert a volt földbirtokosok okolása is, a tennelési fennakadásokért, az élelmiszerhiányért. A Gyöngyösön megjelent lapok közül a Gyöngyösi Néplap követelte a legvehemensebben a fasiszta, vagy annak tartott emberek megbüntetését, fokozatosan kiterjesztve a fasiszta kategóriáját a közigazgatási szakemberekre, a polgári rétegekre, majd a kisgazda párt helyi prominenseire is. 1946-ban egyre nagyobb teret nyertek a rendőrségi hírek, a becsületsértés határát is túllépve támadták a rivális lapokat, elsősorban a Gyöngyös és Vidékét. Helyenként névvel, helyenként név nélkül két személy volt különösen éles támadásoknak kitéve: Kristóff Géza gimnáziumi tanár, és páter Kiss Szaléz ferences szerzetes, több helyi katolikus világnézetű szervezet meghatározó személyisége. 1946 májusában, amikor a politikai rendőrség összeesküvés és tenorgyilkosság-sorozat szervezésének koncepciós vádjával letartóztatta Kiss Szalézt a lap nagy terjedelemben a leleplezés dicsőségéből is részt kérve tudósított róla. Nem zárható ki, hogy a leleplezés lendületében íródott cikkeivel közvetett módon a lap is szerepet játszott a koncepció továbbgördítésében. A letartóztatási hullám elülte után is a lap erőteljes hajlamot mutatott a politikai ellenfelek hatalmi úton történő megrendszabályozásának a propagálására. Gazdasági, tennelési kérdéseknek a lap kisebb terjedelmet biztosított. Elsősorban az országos gazdaságpolitikai hírekre koncentrált, azokat a kommunista párt programjának megfelelően kommentálta. A helyi gazdasági, termelési cikkek még az 1945-ös szinthez képest is visszaszorultak. A külpolitikai írások aránya is csökkent, és iránya is változott. Tudattak a békeértekezletről és a külföldi választási eredményekről, említik a segélyprogramokat, de a nyugati 14 Gyöngyösön 1946 májusában a politikai rendőrség letartóztatott több személyt fegyveres összeesküvés és politikai gyilkosság-sorozat vádjával. Az eljárásban budapesti és debreceni nyomozók is részt vettek. A szervezkedés szellemi irányítójának páter Kiss Szaléz ferences szerzetest, az FKGP. gyöngyösi alelnökét, a KALOT. helyi vezetőjét tették meg. A letartóztatás pontos okát és a koncepciós eljárás pontos menetét máig sem ismerjük. A vádak közölt öt - feltehetően mások által elkövetett, megtörtént - eset szerepelt: a nagyrédei és a gyöngyössolymosi rendőrség megtámadása, egy Gyöngyössolymoson rekviráló orosz katona meggyilkolása, és két Gyöngyösön orosz tisztek ellen elkövetett támadás. A rendőrség tárgyi bizonyítékként lefoglalta a még a nyilasok által a Bagolyvárban elrejtett fegyvereket, és egy későbbi letartóztatott házkutatása során előkerült félkilogrammnyi gyutacs nélküli robbanóanyagot. Ezek nyomán nagyívű koncepciót kerítettek, melybe mintegy 60 személyt igyekeztek belckompromittálni, főleg a kisgazda párthoz közelálló személyeket. Az ügy 1946 nyár végére érte el végkifejletét, amikor Kiss Szalézt több társával bírósági ítélet nélkül a Szovjetunióba hurcolták, a többieket pedig szabadon bocsátották. Megjegyzendő, hogy az ügy szereplőivel kapcsolatban a parlamentben még interpelláció is elhangzott. 15 Több esetben előfordult, hogy a Gyöngyösi Néplap által még lehetőségként felvetett gondolatok egy hét múlva már a rendőrségi közleményekben szerepeltek.
