Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946
elasztikus határokkal rendelkező elvek szerint határozzák meg a céljaikat, melyeknek lapjaikat alárendelik. Az újságírás nonnatívszempontú, a kedvező infonnációkat kiemelten kezeli, más kevésbé megfelelő infonnációkat pedig elhallgat. Esetünkben további torzítást jelent a lapok pártokhoz kötöttségéből adódóan, a sokszor kiszámíthatatlan országos párttaktikák követésének az igénye, melyet a helyi hatalmi és személyi viszonyok tovább bonyolítanak. 10 Az adatgyűjtésnél problémát jelentett, hogy a nagyobb rendszerességgel megjelent újságok közül néhány lapszámot nem sikerült fellelni (Barátság; Gyöngyösi Néplap; Gyöngyös és Vidéke), így az ezen számokban található infonnációkra nem támaszkodhattunk. Gyöngyösi Néplap Gyöngyösön a front átvonulását követően már 1944. december elején működött a Szent Bertalan utca 10. szám alatti, Hablicsck István tulajdonában lévő nyomda. Itt készítették a város falragaszait és a különböző közigazgatási nyomtatványokat. 11 Az első újság, a Gyöngyösi Néplap mégis viszonylag későn, a front átvonulása után mintegy hónappal jelent meg. A lap kisebb megszakításokkal vizsgált időszakunk egészében megjelent. Kezdetben a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazda pártok által közösen szerkesztett antifasiszta újságként látott napvilágot. Rövid szociáldemokrata és kommunista közös szerkesztésű időszak, majd két hét technikai okokból történő szünetelés után, 1945. április 1-én (II. évfolyam 13. szám), alcímében is szerepeltetve a Magyar Kommunista Párt gyöngyösi szervezetének vasárnaponként megjelenő hetilapjává vált. A lap megindulásakor Hablicsck István nyomdájában nyomatott, aki 1945. március közepén papírhiányra hivatkozva felfüggesztette a kiadást, két hét megjelenési kényszerszünetet okozva. A megjelentetést ekkor a helyi kommunista szervezet megbízásából Reiner Ferenc, a 20-as évek végétől a városban mérsékelten jobboldali, kispolgári mentalitású, közepes tollú publicistaként ismert nyomdabérlő vette át. 1 " A Gyöngyösi Néplap első száma rendkívüli kiadásként 1944. december 27-én látott napvilágot, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Németországnak szóló hadüzenetéről tudósított. Második száma, még mindig kétoldalas fontiában, a január 2-án megalakult Nemzeti Bizottság kiáltványát közölte. E kiáltvány az Ideiglenes Nemzeti Konnány céljairól és tevékenységéről tájékoztatott, saját, gyöngyösi feladatukat a következőkben határozva meg: „A közbiztonság, a közellátás és a munkaerők kérdéseinek erőteljes megoldása." A kiáltványt kommunista és szociáldemokrata túlsúllyal az antifasiszta pártok helyi vezetői írták alá. A Gyöngyösi Néplap a szokványos újságformálumban 1945. február 6-án jelent meg (II. évfolyam 2. szám) négy oldal terjedelemben. Még nem szerepeltették a szerkesztőség névsorát, impresszuma csak a nyomdát tüntette fel. A február 17-i szám, mely alcímében a demokratikus hetilap önmeghatározást használja, közli a szerkesztőbizottság tagjait: Szurdi Istvánné, Szurdi István, Dr. Márai János, Böhm Sándor, Csépány József és ifj. Novotny Alajos. A névsor összetételéből látszik, hogy a szerkesztés ekkor pártonként két-két fő 10 PETŐ Ernő 1992. 11 Vádirat; Gyöngyös 1945. május, GyVKH. 12 Uo.
