Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)

Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946

már ekkor az adott párt irányvonalának alárendelten, annak hivatalos szócsöveként igyekeztek közéleti-politikai funkciójukat kifejteni. A vidéki gyakorlat ettől eltérően alakult. Nem szilárdult még meg a belső párthierarchia, bizonytalanok voltak az információ-szerzési és -továbbítási lehetőségek. A háborút túlélő, ébredező kisvárosi lakosság legfontosabb leendői a közellátás megszervezése és a közigazgatás beindítása voltak. Ezért helyben, a háborúban nem kompromittált erők összefogásával, egy a legfontosabb hírigényt kielégítő, a legfontosabb feladatokat megfogalmazó újságot indítottak, s csak később indult meg az irányzatok szerinti polarizáció, vagy szétválással, vagy új lapok indításával.

4 A vizsgált korszak vissza-visszatérő problémája a papírhiány. Megfelelő papírhoz kezdetben csak a szovjet csapatok segítségével lehetett jutni, igaz Debrecenben a papír és a festék megjelent a feketepiacon is. Amikor 1945 júliusában megszűntek a katonai gyárparancsnokságok, országos hatáskörű szervek vették át az elosztás feladatát, lehetőséget teremtve a kommunista, és részben a szociáldemokrata pártnak arra, hogy az ekkorra már általuk reakciósnak tekintett lapokat, a papíroskvóták elosztásával befolyásolni tudják. A papírhelyzet Gyöngyösön felemás módon alakult. A nyomdák raktáraiban lévő papírmennyiséget a szovjet hadsereg nem rekvirálta el, ellentétben Debrecennel. Néhány szám után mindenütt jelentkezett fennakadás, s egyes források papírszűkéről tudósítottak. Az ekkor jelentkező fetmakadást azonban csak részben lehet papírhiánnyal magyarázni, legalább annyira a pártok és egyes frekventált személyek pozícióharcának az eredménye. A későbbiekben is találunk közvetett bizonyítékokat a papírellátás akadozására, sőt a kisgazdapárti lap tudatos akadályozására is mutatnak jelek, de a rendelkezésünkre álló forrásokból egyértelmű, tiszta kép nem rajzolható ki. Gyöngyösön 1945^16 folyamán a következő lapok jelentek meg: 1. Gyöngyösi Néplap (antifasiszta újság; 1945. ápr. 1-től a Magyar Kommunista Párt gyöngyösi szervezetének a lapja) 2. Gyöngyösi Katolikus Tudósító (katolikus lap, megjelenése rendszertelen, majd megszűnik) 3. Gyöngyösi Újvilág (demokratikus hetilap, később megszűnik, szerzői, szerkesztői más lapokhoz távoztak) 4. Fiatal Magyarok (ifjúsági irodalmi és tudományos szemle, 2 szám után megszűnik) 5. Barátság (a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi lapja, 1947-ben Gyöngyösi Barátság címen jelent meg) 6. Vádirat (egy alkalommal jelent meg, 1945 májusában) 7. Gyöngyös és Vidéke (a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt hetilapja, 1947. májusától utóda Gyöngyösi Hírlap címen jelent meg) 8. Mátravidék (a Magyar Parasztszövetség felvidéki gazdasági és népművelési hetilapjaként).

8 Vizsgálódásunk tárgyát a továbbiakban ezek a lapok képezik. Célunk nem az adott időszak köztörténeti eseményeinek az ismertetése, hanem az ezen lapokból nyerhető kép lehetséges megközelítése, ezért csak a feltétlenül szükséges eseménytörténetre utalunk. Az újság mindig valamilyen céllal születik. A szerkesztők a pillanat által is befolyásolt, 4 PETŐ Ernő 1992. 5 DIV. LUK. DOK. 67.90.1; és 67.94.1. 6 PETŐ Ernő 1992. 7 Vádirat; Gyöngyös 1945. május, GyVKH. 8 SZECSKÓ Károly 1970. 9 NAGY József 1970; dr. HONTERT Rezső - SEREG József 1963; SEREG József 1984.