Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Pető Ernő: A gyöngyösi sajtó 1945-1946
MÁTRAI TANULMÁNYOK GYÖNGYÖS 1993. p. 153-165 A gyöngyösi sajtó 1945-46 Pető Ernő Abstract: The Press in Gyöngyös in 1QÍ5-46 The author gives an overview of the press in Gyöngyös right after the war. The conditions of the press at that time were determined by three basic phenomena: Firstly, the wide scope of political and economic tendencies in the region led to a wide variety of very different public and cultural newspapers despite the bad transportation, difficulties in communication and purchasing paper. Secondly, the local social, political and interest differences, which created a good reading public for the varied selection of publications, though some of them appeared to be „overideologized" in certain cases. Thirdly, the riches of press traditions, which are projected in the knowledge of local reading habits and in some writers' fairly good insight into the past and reality. These traditions can be seen in the continuity of publications. The particular content of particular papers is influenced by the interference of these three factors. The essay demonstrates the most significant features of the papers as well as the changes they went through. Gyöngyös városa elmúlt évszázados történelmének fontos, bár eddig általában nem kellő kritikával értékelt, elsősorban iiiformáeióbázisnak tekintett forrásai, a különböző sajtótermékek, lapok, kiadványok. Már a múlt század utolsó harmadától szembetűnő a helyi újságok magas száma. Kapor Elemér egy rövid áttekintésben az 1945-ig terjedő időszakra, 84 év alatt 26 közéleti, valamint 3 szaklapot leltároz fel, megemlítve, hogy voltak időszakok, amikor egyszerre több lap is megjelent. 1 A századforduló után Gyöngyösön megerősödött egy aufklerista, a szabadkőművesség irányába is tájékozódó réteg, mely más városok polgáraihoz képest jobban igyekezett szellemi törekvéseit is érvényesíteni. Igaz, több más irányzat is jó táptalajra lelt a városban. Hasonló nagyságrendű vidéki városokkal összehasonlítva, ahol évtizedekig egy-két lap jelentette a helyi sajtót (pl.: Eger, Vác), megállapítható, hogy a gyöngyösi lapkiadás - nemcsak a kiadványok számát, de irányultságát tekintve is -, erőteljesebben tükrözte a helyi közélet ütközéseit, a társadalmi differenciáltságot, a különböző részérdekek kifejezésének az igényét. 2 A nyomdakapacitás alakulásáról - alább vizsgálandó korszakunkat is figyelembe véve - hasonló megállapítást tehetünk. Egerben 1945^16-ban a gazdasági egyeztetés nehézségei miatt, a megjelent lapok számára állandó problémát jelentett a megfelelő nyomda biztosítása. Gyöngyösön is van tudomásunk használaton kívüli, de működőképes állapotba hozható nyomdáról (az ún. Árvái-nyomda). 3 A második világháborút közvetlenül követő évek papírhiánya, gazdasági, közlekedési és hírközlési nehézségei általában nem kedveztek a lapkiadásnak és terjesztésnek. Ennek ellenére mind országosan, mind helyben igyekeztek megszervezni a lapok beindítását. Az országos sajtóban az elsőként megjelenő újságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot alkotó pártok orgánumai voltak (Szabad Nép, Népszava, Kis Újság, Szabad Szó), amelyek 1 KAPOR Elemér 1984. 2 Uo. 3 Ez az igazság Hablicsek István!; röpirat. Gyöngyös 1946, GyVKII.