Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Molnár József: A II. világháború gyöngyösi áldozatai
épületnél, a kertben látták a szemtanúk a 16 ruhátlan halottat. Ez a mozzanat is a kegyetlen harc bizonyítéka. Súlyos harcok voltak a Mátrai (akkori Puky Árpád) úton is. A Mátrai és az Erzsébet királyné út sarkán egy Tigris típusú német, a Mátrai út és Koháry út sarkán egy szovjet harckocsit lőttek ki a harcok során. Az alsóvárosi temető felől, az Egri úton támadó szovjet csapatok, a külső Mérges patak Vasutas utca végén lévő igen szűk hídjánál erős ellenállásba ütköztek. Itt egy teljes szovjet szakasz semmisült meg, amíg a műszaki alakulatok szüksé^hidat készítettek és tovább mehetett a támadás. Erre maga Plijev altábornagy emlékezik. (A hidat azóta sokszorosára bővítették.) Az átkelésnél és a későbbi utcai harcokban elesett szovjet katonákat a város közterein ideiglenesen elhantolták: „..Az utcára nem lehet kimenni, a németek szinte szünet nélkül lövik a várost. A plébánia előtti téren, a kis parkban egymás után ássák a sírokat, orosz katonák találnak benne nyugvó helyet. " Gyöngyösön rengeteg bor volt a pincékben. Ezt a harcok előtt nem engedték ki a földre sem a kis szőlőtulajdonosok, sem a nagy pincészetek. Később ez rengeteg baj forrásává vált, mert az ittas katonákat még a városparancsnokság sem tudta sokszor megfékezni. Mint szemtanú láttam, hogy Hajdú Dezső borkereskedő Jókai és a Cukor (ma Szent István u.) utcai háza pincéjében méter magasan állt a bor, és egy kozák lovastól belefulladt. 30 A Vezekényi út 3. sz. alatti emeletes házban volt Gyöngyös város pincéje, belelőttek a hordókba a katonák. Mindenki vitte, pusztította november végéig a bort, míg a város vezetősége összegyűjtette a maradékot. Ezután értjük meg a ferencesek december 11-i feljegyzését: „..Az orosz közigazgatás két orosz katonát végeztetett ki garázdaság miatt."* A visszaemlékezéseket megszakítva, most foglalkozzunk a harci cselekmények következményeivel. A harcok során sok német és magyar katona halt meg. 33 Egy magyar katona-tömegsír ismeretes az Alsóvárosi temetőben. Gyöngyösön 587 szovjet katona halt meg, közülük 117 névszerint ismert. A szovjet katonákat a Szent Bertalan úton lévő parkban, a Kékes téren és a Felsővárosi temetőben temették el. A Felsővárosi temetőben van 3 magyar katonasír és három tömegsír is. Heves megye három városában Egerben 312, Gyöngyösön 587, Hatvanban 1260 szovjet katona halt meg. Gyöngyösön Plijev altábornagy egységében lovas-kozák alakulatok is voltak, ezért volt nagy a veszteség. A város utcáin rengeteg ló pusztult el. 1944. december 21-én többszáz lovas-kozák indult támadásra Gyöngyöspüspökiből, 6 a Kálváriaparton keresztül Gyöngyösoroszi irányában. De alig múlt el egy óra, a Patai útnál, a zsidó temetőtől 27 Hablicsck István és felesége visszaemlékezése. 28 Társadalmi Szemle 1970. április 9. SZABÓ L. István: Felszabadítók, találkozások szovjet tábornokokkal. 29 H. D. Felsővárosi Plébánia 68. 30 ifj. Molnár József visszaemlékezése. 31 id. Molnár József visszaemlékezése (1944-45-ben városgazda-helyettes volt). A pincét elöntő bort én magam is láttam november 30-án. 32 H. D. Ferences P. 1944. december 11-i bejegyzés. 33 Sírkő az alsóvárosi temetőben a kápolnától tovább menve a főúttól 2 balra kanyarodó keresztútnál; 1 fa sírkereszt, 1 beton síremlék a felsővárosi temetőben a legalsó részen jobbra, kő síremlék az úttól balra. CSIFFÁRY Gergely - Kovács Béla 34 CSIFFÁRY-KOVÁCS 1985. 16. 35 CSIFFÁRY-KOVÁCS 1985. 16. 36 Palócz János visszaemlékezése.
