Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 1993)
Molnár József: A II. világháború gyöngyösi áldozatai
nem messze lévő német-magyar állásokat nem tudták áttörni, és a/ egységből nagyon kevesen menekültek meg. A több mint két napi utcai harcban sok kár keletkezett az épületekben. A város 3600 háza közül 3000 szenvedett kárt, 99 épület vált rommá. Áttekintettük a város történetét 1944. december végéig. A harcok és a szovjet megszállás utáni események ismeretében ezután Gyöngyös háborús áldozataival foglalkozunk. Ehhez áttekintettem a gyöngyösi Halotti Anyakönyvet 1942. november ll-től, 1947. március 27ig, a Szent Bertalan Plébánia Halotti Anyakönyvét, 1944. szeptember 20-tól 1945 december 19-ig. Az Alsó gyöngyösi Római Katholikus Plébánia Halotti Anyakönyvét 1944. november 22-től 1945. december 29-ig, és a Gyöngyösi Protestáns Egyház Halotti Anyakönyvét 1944. november 22-től 1945. október 4-ig. 1944. október 3 l-e és 1947. március 27-e között - az első bombázás és 1947-ben egy akna robbanása, mely 3 emberéletet követelt -, a harcok, különféle atrocitások és a szerte lévő aknák 141 gyöngyösi halálát okozták. Ehhez jön még az OTI épület kertjében kivégzett 16 fő, és Németországban a Pataki család tragédiája: 5 fő, egy fő ismeretlen. Tehát Gyöngyösön összesen 162 fő. Ennek a megoszlása 115 férfi és 47 nő. A kivégzett 16 férfiról adataink nincsenek, őket a további statisztikából kihagyjuk, tehát csak 99 férfit szerepeltetünk. Foglalkozás szerint 39 földműves, 26 iparos és munkás, egyéb 3, tisztviselő 4, csendőr, altiszt 2, tanuló 21, háztartásbeli 37, nyugdíjas, kisgyermek 6, ismeretlen 8. Életkor szerint 1 éves 1 fő, 1-14 évesig 22, 14-20 évesig 14, 20-30 évesig 23, 30-50 évesig 42, 50-70 évesig 33, 70 év felett 11 fő. A halál oka: bombatalálat 34, aknaszilánk 24, aknával játszó gyermek 10, gránát vagy aknabelövés 16, lövés, elvérzés 31, agyonlövés 3, tarkólövés 1, fejlövés 14, ismeretlen 12. A halál ideje szerint: 1944. október 31-én 10 fő, november 1-16 között 3 fő, november 17-én 20 fő, 18-án 7 fő, 19-én 13 fő, 20-án 5 fő, 21-én 9 fő, 22-én 4 fő, 23-án 2 fő, 24-én 6 fő, 26-án 1 fő, 27-én 2 fő, 28-án 2 fő, 29-én 6 fő, 30-án 2 fő, december 1-19 között (19-én volt az utolsó német belövés a városba) 12 fő, 20-31-e között 6 fő. 1945. január 1 - október 31-ig 27 fő. 1947. március 27-én akna robbanás miatt 3 fő (ekkor halt meg a szőlőben a 44 éves Eperjesi János, 16 éves leánya Eperjesi Mária és vőlegénye a 27 éves Gábor György.) Megrázó még a november 17-i Csobánka úti bombázás, amikor is 13 gyöngyösi polgár vesztette életét. A 47 nőből igen sok a fiatal, lövés, elvérzés a halál oka, de egy 12 éves leány, Somhegyi Mária, Sevenál mérgezésben halt meg. A szovjetek két fővárosi zsidó munkaszolgálatost 1944. november 30-án lőttek agyon. Összegezzük az eddigieket: meghalt 1835 gyöngyösi zsidó (közülük 542 név szerint ismert 3 ), a nyilasok által internáltak közül 6 fő. Eddig ismert 166 polgári áldozat, robotra elvittek közül 3 fő, ez összesen 2010 fő. Az 1941-es népszámlálás szerint Gyöngyös lakossága 24 086 fő, ebből 2010 fő a lakosság 8,3 %-a. Ennyi mai ismereteink szerint Gyöngyös II. világháborús polgári áldozata. Katona halottaink — hőseink - számát nem ismerjük. Anyakönyvekből 13 fő, más forrásokból 5 fő ismert, számuk ennek feltehetőleg sokszorosa. Ezután megemlítem a kórházban háborús sérülésben meghalt nem gyöngyösi lakosokat. A gyöngyösi kórházban 1944. szeptember 20-a (Kisnána bombázása szeptember 19-én volt), és 1946. január 6-a között (ekkor két embert lőttek le a patai országúton a zsidó temetőnél, Gyöngyös határában) 54 polgári személy halt meg háborús sérülésben. Hely37 Palócz János és Hagymási György egybehangzó visszaemlékezése. 38 HML. Gyöngyös Megyei Város Képviselő-testületének jegyzőkönyvei, közgyűlési iratok 1949—50 XXII. 101. 18. r. sz. 1949. 5. XIV. 205. Kgy. 9400/Ki. 1949. sz., 1949. október 28-i jegyzőkönyv. 39 Feljegyzés a gyöngyösi zsidó hitközségnél.
