Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 27. (Eger, 2009.)

SÖLÉTORMOS A.-SZAPPANOS B.-KROLOPP E.: Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdő, Ernőd u.)

Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdő, Ernőd u.) Sölétormos Annamária, Szappanos Bálint & Krolopp Endre Abstract: Malacological investigation of roman strata (Budapest, Rómaifürdő, Ernőd Street) This work is about the results of the malacological investigation of archeological excavation before the building operations. In the ancient floodplain of the Danube the sediments indicate still water environment, which became drier followed by marsh and wet meadow sediments. The dataset suggests that the second wet period after the drier environment is due to the devastation of the aqueduct, which was channeled the tepid water of the adjacent Roman bath. Key words: quartermalacology, environment reconstruction Budapest egyik, „Római kori örökségének" tekintett Aquincum polgárvárosától E-ra, Rómaifürdő városrész területén az utóbbi években több nagyobb építkezés kezdődött. Ezek egyike az Ernőd u. 10. sz. alatti (1. ábra). A talajmunkákat megelőző régészeti szondázó ásatás során feltárt rétegekben sok apró csigahéjat figyeltek meg. Munkánk célja az volt, hogy részletes malakológiai vizsgálattal rekonstruáljuk azokat a környezeti változásokat, amelyek a rétegsor képződése során a területen végbementek. Célunk volt továbbá annak vizsgálata is, hogy kimutatható-e a közvetlen közelben lévő Római fürdő melegforrásainak hatása az egyes rétegek Mollusca-faunáinál. A régészeti ásatás alkalmával mélyített kutatószondák alapján a terepen 6 képződményt lehetett elkülöníteni (Hurta, O. et al. 2008, 2. ábra). 1. 0—40 cm betonalap. 2. 40-100 cm kommunális hulladékot, talajdarabokat, beton- és téglatörmeléket tartalmazó feltöltés. 3. 100-125 cm barnásszürke színű, enyhén meszes, finomhomokos kőzetliszt, római kori, rossz megtartású kerámia töredékekkel. Gyengén morzsás talajszerkezetet mutat. Szemcsemérete, színe és enyhén morzsás talajszerkezete miatt feltehetően talajosodott ártéri üledék. 4. Fekete-sötétszürke kőzetlisztes agyag. A képződmény sok apró csigaházat tartalmaz. Talajszerkezetet nem mutat. Felső részén pórusaiban rozsdabarna színű gleyfoltok figyelhetők meg. Ez a képződmény is tartalmaz római kori leleteket. Szemcsemérete, színe és a benne tömegesen előforduló csigák által jelzett vízi környezet azt valószínűsíti, hogy a képződmény az alacsony ártéren kialakuló pangó vizű „pocsolyákban" halmozódott fel. 5. Finomhomokos kőzetliszt, világosszürke/tarka, gyenge talajszerkezettel, bioturbációs eredetű fakó foltokkal. Egyéb tulajdonságaiban átmenetet képez a felette és az alatta levő képződmények között. 6. Finomhomokos kőzetliszt, világosszürke, gyenge talajszerkezetet mutat, benne 0,5-1,0 cm méretű, szabálytalan alakú mészkonkréciók és gyökerek, gyökérnyomok láthatók. Színe, talajszerkezete és a függőleges gyökérnyomok alapján „magas ártér" pozícióban talajosodott ártéri üledék lehet (Hurta, O. et al. 2008).