Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 11. (Eger, 1992.)
Bába K.: Hozzászólás a Vertigo pusilla O.F. Müller 1774 alföldi előfordulásához
Az általam talált lelőhelyek a következők: Tarpa: 1967. Fraxino-Ulmetum caricetosum (Szatmár-Beregi sík). Kunpeszér: 1970, Convallario-Quercetum, Pusztavacs: 1970, Querco-Carpinetum, Csévharaszt: 1971. Convallario-Quercetum (nem Festuco-Quercetum) (Duna-Tisza köze). Fényi erdő: 1972. QuercoCarpinetum (Nyírség). Zseni László 1986-ban Kunbaracson Convallario-Quercetumbó\ gyűjtötte (Duna-Tisza köz). A felsorolt lelőhelyekről 1-2 példánya került esetenként elő. A faj két alföldi növényzeti szukcessziósor társulásaiban fordul elő. A ligeterdő (Fraxino-Ulmetum) és gyertyános tölgyes (Querco-Caspinetum) egymás után következő fázisai a mineralogén folyóparton kialakuló növényzeti szukcessziónak. A homoki szukcessziósorban a Convallario-Quercetum és Soó 1964-nál Festuco-Quercetum roboris névvel is szereplő Junipero-Populetum Szodfridt 1969. társulások, szintén a szukcesszió egymásra következő fokozatait képezik. (A Festucopseudovinae-Quercetum zömmel telepítés eredménye, ezért is helyesebb a Szodfriedt féle elnevezés). Míg az előző növénytársulások hygrofil-mesofil jellegűek, a homoki társulások xeromesofil-mesofil fázisok egymásutániságát képviselik. Kétségtelen, hogy Kunpeszér, Kunbaracs, Csévharaszt környékén az erdők és a mocsaras területek váltakoznak. A Duna-Tisza köz azon részei, ahol a faj előfordul, a hajdani dunai árvizek hullámterén húzódott. így a Sümegi és az általam áttekintett gyűjtőhelyek a folyóvizek vonzáskörében lévő területek, ami azt mutatja, hogy az Alföld faunája igényesebb elemei (középhegységben is előforduló fajok) a folyóvíz terjesztő hatása révén juthattak az Alföldre (Bába, K. 1979). A folyószabályozások előtt elterjedtebbek lehettek. Mai ritka előfordulásaik az egyre erősödő kultúrhatás eredménye (lecsapolás, erdészeti művelés, erdőírtás) (Bába, K. 1980). Irodalom Bába, K. (1979): Die Succession der Schneckenzonosen zu den Wäldern des Alföld und die Methoden zum Studium der succession. - Malacologia 18, (1-2): 203-210. Bába, K. (1980): History and present-day situation of the investigations of the recent land snails in the great Hungarian-Plain. - Tiscia Szeged, 15: 93-102. Bába, K. (1983): Effect of the regions of the Tisza Valley on the malaco-fauna. - Tiscia (Szeged) 18: 97-102. Domokos, T. (1990): A Bélmegyeri Bélhosszú földrajzi viszonyai, Holocén puhatestű-faunája és gerinces maradványai. — Malakológiai Tájékoztató 9: 19—26. Pintér, L; Varga, A. (1983): The Mollusca fauna of the Hortobágy National Park (in: Mahunka The fauna of the Hortobágy National Park). - Akad. Kiadó, Bp. 51-54. Soó, R. (1964): A Magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. — Akadémiai Kiadó, Bp. p. 1—589. Sümegi, P. (1990): Vertigo pusilla (O.F. Müller, 1774) Mollusca faj a magyarországi Nagyalföldön. - Malakológiai Tájékoztató 9: 15-18. Szodfridt, I. (1969): Borókás-nyárasok: Bugac környékén. - Bot. Közi. 56, 3: 159-166. Bába Károly Szeged Vár u. 6. H-6720
