Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 11. (Eger, 1992.)

Domokos T.: Javaslat a Sitkai-erdő egy részének védetté nyilvánítására (A Hygromia kovácsi és a Helicigona banatica együttes előfordulása)

Javaslat a Sitkai-erdő egy részének védetté nyilvánítására (A Hygromia kovácsi és a Helicigona banatica együttes előfordulása) Domokos T. Proposal for the preservation of a part of the Sitkei-erdó (Sitkai-forest) (Hungary, Békés county) (Simultaneus occurrence of Hygromia kovácsi and Helicigona banatica) Author proposes the preservation procedure of the habitat of two rare Hungarian species Hygromia kovácsi and Helicigona banatica, on the basis of the results of malacological examinations. A Gyulavári-Mályvádi erdő viszonylag idősebb tölgyesei közé sorolható a címben megnevezett terület, amely a MTA Botanikai K.I. munkatársai által már 1979-ben vizsgált és védelemre javasolt crdőtagoktól több km távolságra esik. Amint tudjuk az 1979-es javaslat 11 év múlva, s csak töredékeiben valósult meg, amikor is a Bánya-rét öreg tölgyei nyertek védettséget. Ezektől az idős törgyektől légvonalban közel ÉNY irányban, több mint 5 km-re található a Mályvádi-szükségtározóban a töltés szomszédságában fekvő 128/A és 129/A jelű tölgyes. A terület védettségét botanikai adottságain túl annak zoológiai viszonyai is indokolják. Ti. a területen két aktuálisan veszélyeztetett puhatestű él: a Hygromia kovácsi (Dobozi pikkelyes csiga) és a Helicigona banatica (Bánáti csiga). E két faj az aktuális veszélyeztetettség minden jelével rendelkezik (Vörös Könyv). Nevezetesen: egyedszámuk igen alacsony, különösen a Helicigona banaticaé (4-5 db tuskóként, 1—2 db fatörzsenként - kummulativ diszperzió), amelynek állománya, elterjedési területe csökkenőben, összeszűkülőben van (Domokos T. - Kordos L. - Krolopp E., 1989) Ráadásul a Körös-medencében a Helicigona banatica előfordulása area-peremi, s a talajvíz szintjének süllyedése, valamint az erdők irtása miatt élőhelyi feltételei megszűnőben vannak. A két fajra vonatkozó fontosabb adatok: Hygromia kovácsi VARGA et PINTÉR, 1972. 1963. 07. 05-én első példányait dr. Kovács Gyula (Békéscsaba) gyűjtötte Gyulaváriban a Mályvádi erdőben. 1972-ben Varga András és Pintér László dobozi példányok alapján, mint új fajt írja le. Magyarországon csak Békés megye keleti erdőségeiben gyűjthető. Areájának Romániába eső része még felderítetlen. Helicigona banatica (ROSSMÁSSLER, 1838) 1917-ben Czógler Kálmán a Tisza újszegedi partján friss, de üres házait gyűjti hordalékból. 1967. 07. 28-án dr. Bába Károly Vásárosnaményben ártéri tölgyesben megtalálja az első magyarországi, közvetlenül nem hordalékból származó élő példányokat. 1980 júniusában dr. Bencsik János Gyula-Városerdőn talált fosszilis példányokról számol be. Ezt követően fosszilizálódott példányai a megye több pontjáról is előkerülnek. 1986-ban begyűjtésre kerülnek Makó környéki ártéri erdőkből az első magyarországi maros-völgyi példányok. 1991. 04. 18-án terepbejárás során ismertté válik a sitkai populáció. Említést érdemlő tény, hogy a Helicigona banatica Magyarországon csak ártéri (ill. Mályvád esetében időnként ártérként funkcionáló szükségtározói) biotópokban található, mégpedig a vásárosnamenyi és makói ökoszisztémában a Cochlodina laminata és Perfo-