Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 8. (Eger, 1988.)

Sümegi Pál: A lakiteleki téglagyári szelvény quartemalakológiai vizsgálata

Sümegi Pál A LAKITELEKI TÉGLAGYÁRI SZELVÉNY QUARTERMALAKOLÚGIAI VIZSGÁLATA QUARTERMALACOLOGICAL INVESTIGATION OF LAKITELEK TÉGLAGYÁR /BRICKWORKS/ PROFILE ABSTRACT: The sediment geological development of the Lakitelek profile, which is situ­ated in the central part of the Hungarian Basin, corresponds to the develop­ment of the areas on the margin of the Basin. It is possible to draw a detai­led palaeooecological picture on the alterations of the sedimental environment and the climate.The deposit file of the profile can be brought into relation­ship with the Bácska and the Mecsek marginal loess regions according to the pa­laeooecological picture resp. the occurrence of epoch marking species. A cikk a Duna-Tisza közének K-i részén található lakiteleki feltárás lösz, homokoslösz, futóhomok rétegeiből kinyert pleisztocén Mollusca faunájá­nak feldolgozását és a fauna alapján készült paleoökológiai elemzést tartal­mazza. A 4,5 m-ig feltárt szelvényt 6 m-ig fúrással egészítettük ki. Réteg­változásonként, illetve 20 cm-ként gyűjtöttünk mintákat. Mintánként 6-8 kg üle­dékből, 0,8 mm 0 szitán átöblítés után nyertük ki a Mollusca héjakat. A szelvény rétegsora a következő volt: 5,3-6,0 m között fakóbarna színű fosszilis talajréteg húzódott, erre a feküképződményre vékony szürkéssárga fu­tóhomok települt 5,0-5,3 m között. Majd a futóhomokon képződött barnásvörös talajréteg húzódik 4,4-5,0 m között erre a fosszilis talajrétegre barnássárga futóhomok rakódott le 4,0-4,4 m között. A következő réteget 3,2-4,0 m közötti szürkészöld agyagos kőzetliszt, majd a 3,0-3,2 m közötti szintet faszenes, barnásszürke színű talajkezdemény alkotja. 0,4-3,0 m között barnássárga lösz­réteg húzódik, amelyre szürkéssárga futóhomok települt. A futóhomok felszín­közeli része talajosodott. A szelvény 0,4-4,4 m közötti szakasza volt malakológiailag értékelhető. A különböző üledékekből 16.542 Mollusca egyed került elő. A jelentős egyed­szám részletes paleökológiai elemzést tett lehetővé. A fosszilis talajrétegek malakológiailag sterilnek bizonyultak. A Mollusca héjak hiányát utólagos kiol­dódással magyarázhatjuk, hiszen a geokémiai adatok szerint enyhe, csapadékos klímán képződtek a talajszintek és ez a klíma kedvezhetett a Mollusca-fauná­nak. Az első malakológiai zóna 3,2-4,4 m között húzódik. Kevés faj, kisszá­mú egyede alkotja a faunát, amelyben elsősorban a melegkedvelő, szárazságtű­rő elemek dominálnak, mint a Helcopsis striata , Pupilla triplicata , a

Next

/
Oldalképek
Tartalom