Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 8. (Eger, 1988.)
Sümegi Pál: A lakiteleki téglagyári szelvény quartemalakológiai vizsgálata
Cochlicopa lubricella . Melegkedvelők mellett a nagy tűrőképességű Pupilla mus- corum aránya jelentős még ebben a zónában. A fauna összetétele alapján enyheszáraz klímán rakódott le a futóhomok. A második zónában (3,0-3,2 m) az enyhébb klímát kedvelő, csapadékigényes Vallonja pulchella (30 \ !) és a nagy tűrőképességű Vallonia costata (45 h !) aránya a szelvényen belül kiugróan magas. Ebben a zónában jelenik meg a Grana- ria frumentum faj is. A fauna alapján bokrokkal, esetleg facsoportokkal tagolt magasfüvű sztyepp alakult ki a területen. A klíma ebben a periódusban enyhe és csapadékos volt, és humuszképződés zajlott. A harmadik malakológiai zónában (0,4-3,0 m) az előző faunakép jelentősen megváltozik. A melegkedvelő elemek fokozatosan eltűnnek és megjelennek a hidegtűrő, hygrofil fajok, mint a Trichia hispida , a Succinea oblonga és a Columel la columella . A területen hideg, csapadékos klímájú löszsztyepp alakult ki és megindult a löszképződés. A löszképződési periódusból a Vallonia tenuilabris és a Pupilla sterri jelenléte alapján egy hidegebb és egy hidegebb és szárazabb klímaszakaszt (1,8 -2,0 m), valamint a Succinea oblonga (25-42 a Trichia hispida (18-25 %), a Columella columella (5-7 \) fajok jelentős dominanciája alapján egy hideg, csapadékosabb klímaszakaszt is sikerűit kimutatni. A löszképződést hideg, száraz klímaperiódusban meginduló futóhomok mozgás szakítja meg (0,4-0,0 m). A futóhomokréteg felszínközeli része feltehetően már a holocén folyamán talajosodott. Összefoglalás A terület és a szelvény földtani jelentőségét abban látjuk, hogy: 1. A Közép-Tisza vidéken, a Magyar Alföld medencéjének központjában hasonló kifejlődésű felső-pleisztocén rétegsor található, mint a medence peremén (Mezőföld, Mecsekalja stb.). így a medence peremi és medence központi részének felső-pleisztocén fejlődéstörténete könnyen összehasonlítható és a faunakép alapján azonosság és különbség tisztázható. 2. A szelvény rétegsora a würm IIIII-ban képződött kettős fosszilis talajréteggel kezdődik. Az interstadiális végéna fauna alapján bizonyosan megmondható, hogy enyhe-száraz klíma volt. Ezen a klímán meginduló futóhomokmozgás fedi le a kettős^talajréteget. 3. A Mollusca faunát összehasonlítottuk magyarországi würm korú lelőhelyek faunájával (KROLOPP E. 1983; MOLNÁR, B.-KROLOPP, E. 1978; MOLNÁR B.-GEIGER 3. 1981.). Ez alapján két korjelző értékű fajt sikerűit találni a szelvény faunájában, ezek a Granaria frumentum és a Cochlicopa lubricella . Ezek a fajok a bácskai és a Mecsek peremi löszterületen, azonos földtani helyzetben, jól egyező kísérő faunával szintén megtalálható, így lehetőséget adnak a szelvények rétegtani szinkronizálásához. 4. A kinyert Mollusca héjak felhasználásával izotópos viszgálatokat végzünk, hogy pontosabb kor besorolást és esetleg hőmérsékleti skálát készíthessünk. IRODALOM KROLOPP, E. (1983): A magyarországi pleisztocén képződmények malakológiai tagolása. Kandidátusi disszertáció. l-16ß. Budapest. MOLNÁR, B. - KROLOPP, E. (1978): Latest pleistocene geohistory of the Bácska Loess Area. Acta Min.-Petr. 245-265. Szeged. MOLNÁR, B. - GEIGER, J. (1981): Homogénnek látszó rétegsorok tagolási lehetősége szedimentológiai, őslénytani és matematikai módszerek kombinált alkalmazásával. Földt. Közi. 228-257.
