Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 8. (Eger, 1988.)

Bába Károly: Az Alsó-Tiszavidék és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet puhatestű faunája

Bába Károly Az Alsó-Tiszavidék és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet puhatestű faunája MOLLUSC FAUNA OF LOWER TISZA DISTRICT AND PUSZTASZER REGIONAL CONSERVATION AREA ABSTRACT: Author writes on the mollusc fauna of a characteristic part of the Lowlands on his own collections and literary data. So there is a possibility to follow the certain stages of fauna evolution with the help of this paper. The zoogeographical classifying of the fauna of this region can be found at the end of the paper. Az Alsó-Tiszavidék faunáját 79 faj alkotja. 32 szárazföldi és 47 vizi faj. Fajokban leggazdagabb részei az erdős hullámtéri területek Tőserdő térségében, ahol változatos vizi biotópok (holtág, mocsártó, láperdő) is vannak. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet elsősorban a védett szikes biotópjai miatt fajokban szegényebb, 22 szárazföldi és 27 vizi fajjal (1. 2. táblázat). A hajdan a Tisza hullámterét alkotó tájegységben ma az antropogén behatás alatt álló gyepek, telepített erdők az uralkodók, a hajdani hullámtér vízfolyásokban szegényebb a többi Alföldi tájegységeknél, ennek megfelelően faunája azokénál szegényebb ubiquista elemek alkotják. A folyó faunatranszportáló hatása a megtelepedésre a liget-erdők hiánya miatt a századeleji állapotokhoz képest (Czógler gyűjtési naplója alapján) nem érvényesül. Az állatföldrajzi összetételt, a kontinentális elemek túlsúlya (3. táblázat) jellemzi a kontinentális klímának megfelelően (Pécsi 1969.). Az Alsó-Tiszavidék, mely magába foglalja a pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet, természetföldrajzi tájegység. (1. ábra) Somogyi 1968 tájbeosztása alapján. Területe 2000 km . Tiszaugtól a Maros betorkolásával együtt az országhatárig, keleti határát Szentes-Szegvár, a Tisza vonala, Hódmezővásárhely, Kiszombor, Ny-i határát a Felgyő-Csánytelek-Sándorfalva-Röszke települések határolják. (Pécsi 1969). A tájegység Tisza előli oldalához simul a Tájvédelmi Körzet, melynek egyes részei szigorúan védett természetvédelmi területek (Labodár, Csaj-tó, Büdösszik-tó, Fehértó, Sasér). Ezek területe mintegy 23000 ha többi része kultúrterület, Nemzeti Emlékpark. A tájegység hajdan a Tisza áradásaitól függő vizenyős rétekben gazdag terület. Ma a gátakkal körülvett hullámtéren az eredetihez hasonló állapotokat tiszaug és Sasér idézi. A tájegységben, beleértve a Tájvédelmi Körzetet, a lecsapolások után másodlagosan létrejött növényzet (szikesek, telepített