Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 7. (Eger, 1987.)

Dávid Árpád: Paleoökológia és paleopathológiai megfigyelések felsőoligocén puhatestűeken

nagy foraminiferás kifejlődésen át a szub­litorális, litorális, csökkentsósvizi és laguna fáciesig a kifejlődésnek széles ská­lája található itt meg egy szelvényben,mely­hez kitüno megtartású gazdag fauna és flóra is társul. A rétegsor Báldi Tamás kutatásai nyomán "egri emelet" névvel került be a geo­lógiai szakirodalomba /Báldi, T. 1966»/« Az e területen végzett gyűjtéseim so­rán előkerült gazdag, viszonylag jó megtar­tású Molluszka-fauna tanulmányozása, vizs­gálata alapján számos paleoökológiai és pa­leopathológiai megfigyelést tehettem /Dávid, „ 1987./. Sok koptatott, törött, hiányos kagyló- és csigahéjat, valamint héjtöredéket találtam a gyűjtött anyagban-, Ezek a part közelségé­re utalnak. A hullámverés hatására egymás­hoz verődtek, szétestek, koptatódtak az el­halt élőlények vázelemei. Ebben az esetben a betemetodést szállitódás előzte meg. Al­lochton beágyazódásról beszélhetünk. A part közelségét a nagy mennyiségű növénymarad­vány is bizonyltja, Allochton beágyazódásra utalnak a Scaphopoda osztályba tartozó Dentalium simplex maradványok is. A bezáró kőzet ré­tegeivel párhuzamosan helyezkednek el. Az állat pusztulása után a mészvázat áramlá­sok sodorhatták a szublitorális zóna mé­lyebb részeibe. Itt kell megemlítenem, hogy igen sok olyan kagylót gyűjtöttem, amelyek ép héj­jal ágyazódtak be az egykori aljzat homok­jába. Ez gyors betemetodésre vall. Az ál­latok pusztulását vagy a betemetődés okoz­ta, vagy pedig elhalási helyükön közvetle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom