Dr. Fűköh Levente szerk.: Malakológiai Tájékoztató 7. (Eger, 1987.)

Dávid Árpád: Paleoökológia és paleopathológiai megfigyelések felsőoligocén puhatestűeken

nagy foraminiferás kifejlődésen át a szublitorális, litorális, csökkentsósvizi és laguna fáciesig a kifejlődésnek széles skálája található itt meg egy szelvényben,melyhez kitüno megtartású gazdag fauna és flóra is társul. A rétegsor Báldi Tamás kutatásai nyomán "egri emelet" névvel került be a geológiai szakirodalomba /Báldi, T. 1966»/« Az e területen végzett gyűjtéseim során előkerült gazdag, viszonylag jó megtartású Molluszka-fauna tanulmányozása, vizsgálata alapján számos paleoökológiai és paleopathológiai megfigyelést tehettem /Dávid, „ 1987./. Sok koptatott, törött, hiányos kagyló- és csigahéjat, valamint héjtöredéket találtam a gyűjtött anyagban-, Ezek a part közelségére utalnak. A hullámverés hatására egymáshoz verődtek, szétestek, koptatódtak az elhalt élőlények vázelemei. Ebben az esetben a betemetodést szállitódás előzte meg. Allochton beágyazódásról beszélhetünk. A part közelségét a nagy mennyiségű növénymaradvány is bizonyltja, Allochton beágyazódásra utalnak a Scaphopoda osztályba tartozó Dentalium simplex maradványok is. A bezáró kőzet rétegeivel párhuzamosan helyezkednek el. Az állat pusztulása után a mészvázat áramlások sodorhatták a szublitorális zóna mélyebb részeibe. Itt kell megemlítenem, hogy igen sok olyan kagylót gyűjtöttem, amelyek ép héjjal ágyazódtak be az egykori aljzat homokjába. Ez gyors betemetodésre vall. Az állatok pusztulását vagy a betemetődés okozta, vagy pedig elhalási helyükön közvetle-