Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
fiatallal együtt kijönni az FKGP hatvani irodájából, akiknek hangos beszélgetéséből sikerrel szűrte ki Berényi hangját, aki állítólag kijelentette: „majd mi kinyírjuk a kommunistákat”. Ennél hangsúlyosabb, hogy Berényit és baráti körét azzal vádolta meg, hogy az 1946. április 4-i ünnepélyt megelőző este pengő-bankjegyekből készített nyilaskeresztekkel szórták tele a Kossuth téri szovjet emlékmű környékét. Lezárásként megemlítette, hogy amikor az április 4-i felszabadulási ünnepség során az MKP nevében felszólalt és Sztálin nevét említette, a Berényi társaságához tartozó fiatalok hangosan nevetni kezdtek.48 Feltételezhetjük, hogy nem a PRO kérése nyomán, hanem Fehér Sándor önszántából vállalkozott a vallomástételre, amelyre úgy tűnik, súlyos oka volt: egyrészt korábbi múltj ának kifehérítése, illetve ezzel párhuzamosan Berényi befeketítése, hogy vetélytársát minél tovább távol tartsa Hatvantól. A Berényi-akta május végén készült jegyzőkönyvei tudósítanak az eljárás egyik sajátos, utolsó fázisáról. A hatvani rendőrkapitányságra vissza nem irányított főbb gyanúsítottakat a VFK PRO május 23-27. között tanú ként ismét kihallgattatta letartóztatott társaik ügyében, általában a legfontosabb részletekre koncentrálva. Úgy tűnik, hogy a PRO a nyomozati szakasz utolsó napjaiban még egy kétségbeesett kísérletet tett a személyi dossziék vastagságának növelésére, hátha a népügyész vádemeléssel kapcsolatos döntését „megsegíthetik”. A kihallgatások során új információk nem hangzottak el, így Berényi ügyével kapcsolatban több tanút, elsősorban fogolytársait - köztük Antal Józsefet - hallgatták ki, akik a történet fő vonalát megerősítették. Berényi Illés ügyét május 31-én Tömpe András, a VFK PRO vezetője átadta a Budapesti Népügyészségnek.49 2.5.3. Fehér Endre A Független Ifjúság hatvani szervezetének 19 éves vezetőjét 1946. május 1-én Berényi Illéssel egy időben, vagy május 2-án a többi hatvani fiatallal együtt vették őrizetbe. Az iratokban utalás történik arra, hogy két hónapig az FKGP hatvani szervezetének jegyzőjeként is tevékenykedett, amelyet más forrás ugyan nem erősít meg, de valós tényként elfogadható. Vélhetően ezzel kívánták az FKGP szerepét tovább hangsúlyozni az ügyben. Fehér Endre első tanúvallomási jegyzőkönyve május 3-án Budapesten készült, azonban Berényihez hasonlóan szintén feltételezhető, hogy egy nappal korábban Hatvanban már kihallgatták. A jegyzőkönyv a Berényi-vallomás szövegének nyomvonalán haladt, amely szerint először Antal Józseffel beszélt a fegyveres ellenállás esetleges szükségességéről, majd közölte vele, hogy ismerőse, Nagy József szakaszvezető tudna fegyvereket szerezni. A jegyzőkönyvben Nagy József neve öt alkalommal szerepelt, mind az öt esetben tévesen Albertként, amelyeket utólag javították át kézzel a helyes keresztnévre. Abszurd, hogy egy szabályos keretek között megtartott kihallgatáson Fehér Endre néhány perc leforgása alatt ötször tévesztette volna el Nagy József nevét. Vélhetően előre megírt jegyzőkönyvet kellett aláírnia, amelyet némi hibaszázalékkal gépeltek le.50 48 KAHLER Frigyes 2009. 226-227.; KAHLER Frigyes 2009.178.; ÁBTL 3.1.9 V-113398/1. 72-74. Tanúvallomási jkv. (Fehér S.) VFK PRO. 1946. május 4. 49 ÁBTL 3.1.9 V-113398/1.80. Tömpe A. (VFK PRO) átirata a Bpi Népügyészségnek. 1946. május 31. 50 ÁBTL 3.1.9 V-113398/1.168. Gyan. kihallg. jkv. (Fehér E.) VFK PRO. 1946. május 3. 27
