Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
Május 7-én újabb kihallgatásra vitték Fehér Endrét, az ekkor rögzített jegyzőkönyv tartalma a három nappal korábbi változathoz idomult, Nagy József szerepének részletesebb kifejtésével. Május végén pedig az eljárás főbb hatvani gyanúsítottjait (Baksa Lászlót, Berényi Illést, Ocsovai Sándort), illetve Antal Józsefet vallatták Fehér Endre ügyében. Az így megszületett terhelő dossziét május 31-én szintén átadták a Budapesti Népügyészségnek. 2.5.4. Ocsovai Sándor Ocsovai Sándor, a Nemzeti Parasztpárt hatvani szervezetének titkára 1946 áprilisában fej ezte be közgazdaságtudományi tanulmányait Budapesten. Oklevele átvétele után visz- szautazott Hatvanba, azonban az egyetem sikeres befejezését nem sokáig ünnepelhette a család, mivel 2-án letartóztatták. Ocsovai már 1945 óta szálka volt az MKP szemében, mivel úgy vélték, hogy főleg hozzá köthető az NPP „külön utas'’ irányvonala. Vélhetően személyével azonosítható az MKP megyei titkára által a hatvani május 1-i ünnepségen megemlített parasztpárti szónok: „akit Kiss Szalézékkal együtt letartóztattak”:11 Ocsovai Sándor minden bizonnyal már a rendőrség előzetesen összeállított forgatókönyvében is szerepelt. Ocsovait kihallgatták a hatvani rendőrkapitányságon, és a néhány soros vallomásból megtudhatjuk, hogy a kihallgató hatvani nyomozó milyen kérdést tehetett fel számára (Részt vett-e P. Kiss Szaléz által szervezett mozgalomban?Beszélt-e erről valaha Berényi Illéssel?). Mindkét feltételezett kérdésre nemleges válasz érkezett.51 52 A jegyzőkönyv tanúsága szerint Ocsovai Sándort május 3-án Budapesten is kihallgatták. Hasonló kérdésekre gyökeresen eltérő, tőmondatokban megfogalmazott válaszok érkeztek, amelyek - Fehér Endre esetéhez hasonlóan - valószínűleg már a kihallgatás előtt rendelkezésre álltak. A történet szempontjából legfontosabb vallomásrészlet az 1946. márciusi találkozón történtekről szól, amelyen azonban csak Berényi és Ocsovai vett részt. [Berényi] Kijelentette, hogy (...) már folyik az országos szervezkedés, említést tett, hogy tudomása van arról, hogy a Dunántúlon is folyik a szervezkedés. Kijelentette, hogy a szervezkedés részére fegyverek állanak rendelkezésre. Említette, hogy egy bányában elrejtve nagy mennyiségű lőszer, kézifegyver, ágyú és tank van. Hangoztatta a szervezkedés komolyságát. Kijelentette, hogy a szervezkedésben magas állami köz- tisztviselők foglalnak helyet, Többek között Nagy Ferenc, és úgy emlékszem, de nem vagyok benne biztos, hogy Tildy Zoltán neve is. (..)S3 Nagy Ferenc miniszterelnök és Tildy Zoltán köztársasági elnök nevének említése az eljárás egyik jellegzetességére vüágít rá: a „forgatókönyvírók” igyekeztek minél több neves megyei és országos politikust - Milassin Kornél főispántól Mindszenty József hercegprímásig - beleszőni a történetbe, hogy alkalomadtán előhúzhassák valamelyiküket az összeesküvés kalapjából. A történet azonban - mint arról később szó esik - gyengécskére sikerült, így ezzel az opcióval nem élhettek a PRO vezetői. 51 PIL 274-16/170. MKP megyei titkár jelentése. 1946. május 19. 52 ÁBTL 3.1.9 V-27684.7. Gyan. kihallg. jkv. (Ocsovai S.). Hatvani Rkap. PRO. 1945. május 3. 53 ÁBTL 3.1.9 V-27684.6. Gyan. kihallg. jkv. (Ocsovai S.), VFK PRO. 1945. május 3. 28
