Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
A koncepciós vezérfonál feltárására mégis szükség van, mivel a kitalált történetnek, illetve az ennek alapján készült hivatalos nyomozati dokumentációnak fontos célja volt egy jól felépített, egységes anyag létrehozása, amely alapján az eljárás következő lépéseként a (nép)ügyészség problémamentesen emelhessen majd vádat a gyanúsítottak ellen. 2.5.1. A koncepció kerete: a gyöngyösi szervezkedés A mátravidéki szervezkedés központjául Gyöngyöst, fő szervezőjeként P. Kiss Szalézt „jelölték ki”, így a további összeesküvő sejtek is innen indultak ki, ezért fontos megismerkedni, hogy a gyöngyösi csoport számára milyen koncepciót talált ki, épített fel a politikai rendőrség. Lássuk hát a korabeli hatóság élénk fantáziájának szüleményét: A szervezkedés első számú vezetője tehát P. Kiss Szaléz, aki a gyöngyösi KEDIM vezetőjeként, a Független Ifjúság Országos Tanácsadó Testületének tagjaként, az FKGP gyöngyösi alelnökeként kiterjedt helyi és országos kapcsolatokkal rendelkezett. Ismertségével és befolyásával visszaélve kiválasztotta a gyöngyösi ifjúság közül azokat, akiket alkalmasnak vélt a földalatti szervezkedésben történő aktív részvételre. A sejtszerű struktúra kiépítése mellett nevéhez fűződik a konkrét bűncselekmények - így a gyilkosságok, a rendőrbiztosságok elleni támadások - kigondolása, megtervezése, illetve a végrehajtó személyek felkészítése, akiket a bűncselekmény után feloldozott az elkövetett bűnök alól. P. Kiss Szaléz fő célul tűzte ki, hogy az általa vezetett csoport Mindszenty József hercegprímás háttértámogatásával előkészítse a királyság visszaállítását Habsburg Ottó, az utolsó magyar király legidősebb fiának részvételével. A legitimista indíték különösen fontos volt, hiszen mindössze három hónap telt el a köztársaság 1946. február 1-én történt kikiáltása óta. Szaléz atya a Független Kisgazdapárt országos vezetőségével saját kapcsolatrendszere mellett Antal József Lajos joghallgatón keresztül - aki Vörös Vince kisgazda nemzetgyűlési képviselő titkára és bizalmasa volt - tartotta a kapcsolatot. A páter szintén Antalon keresztül érintkezett a gyöngyösi FKGP vezetőjével Mester (Macher) Lászlóval, illetve Berényi Illéssel a hatvani kisgazdák irányítójával. Ugyancsak ő intézte a Budapesten összegyűjtött fegyverek vidékre történő szállítását. A P. Kiss Szaléz által kitervelt bűncselekmények végrehajtása Kizmann Ottó, Bodnár László és ifj. Kiss Sándor feladata volt. A szervezet, amely már 1945-ben megalakult, és ősz óta folyamatosan hajtotta végre az VFK PRO jelentésében említett bűncselekményeket, illetve tervezett újabb szabotázs-akciókat vasútvonalak, szovjet emlékművek, baloldali helyi és országos politikusok ellen. Ám a politikai rendőrség hatékony nyomozása következtében 1946. év tavaszán szorult helyzetbe került a földalatti csoport, amely névtelen levélbe fenyegette meg a gyöngyösi politikai osztályvezetőjét, felszólítva, hogy fejezze be a nyomozást, máskülönben életével fizet. A névtelen levél írójaként sikerült P. Kiss Szaléz személyét azonosítani, majd rajta keresztül elfogni a szervezet többi tagját. A hatvani csoport több szállal is kapcsolódott a gyöngyösi „fősejthez”. P. Lukács Pel- bárt Kiss Szaléztól személyesen kapott utasítást a hatvani KEDIM mint fedőszerv létrehozására, Antal József pedig a hatvani FKGP vezetőjével, Berényi Illéssel tartotta a kapcsolatot. 24
