Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)

2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte

A szovjet katonák ellen elkövetett gyilkosságokat korábban azzal magyarázták, hogy Kizmann Ottó édesanyját és leánytestvérét a bevonuló hadsereg tagjai megerőszakolták korábban. Patócs Róbert azonban anyakönyvi adatok alapján bizonyítottnak vélte, hogy valójában Kizmannak nem volt leánytestvére, illetve a család korabeli szomszédjának beszámolója szerint édesanyjával szemben „csak” erőszak-kísérlet történt. Ettől függetlenül az indítékok között a szovjet katonákkal kapcsolatos ellenérzések szerepet játszhattak, mivel Gyöngyösön, sőt Heves megye egész területén jelentős számban becstelenítettek meg lányokat, asszonyokat szovjet katonák, valamint számos egyéb atrocitást is elszenvedett a város lakossága.

Kizmann Ottó és társai által elkövetett bűncselekményekhez sem a KEDIM-nek, sem a Független Kisgazdapártnak, sem pedig P. Kiss Szaléznak nem volt semmi köze, azonban nem zárható ki, hogy P. Kiss Szaléz gyónás útján valóban tudomást szerezhetett utólag a bűncselekményekről, amelyet a gyónási titok szentsége miatt természetesen nem jelentett a hatóságoknak. A politikai rendőrség éppen ez utóbbi megsértésére igyekezett rábírni a gyöngyösi pátert, ezért alkalmazták vele szemben a legbrutálisabb kihallgatási módszereket.

Ténylegesen megtörtént bűncselekmények és valódi bűnelkövetők összekapcsolása a hagyományos politikai eszközökkel pillanatnyilag legyőzhetetlennek tűnő közéleti ellenfelekkel szemben nagy lehetőséget jelentett a kommunista párt és a rendőrség számára, amelyhez tökéletes közvetítő csatorna volt a gyöngyösi fiatalság jelentős tömegeit megmozgató KEDIM. P. Kiss Szaléz ismertsége politikai és egyházi körökben pedig lehetővé tették, hogy gyakorlatilag bárkit bevonjanak az ügybe Gyöngyösről, Hatvanból, vagy akár Budapestről.

Tekintsük át a gyöngyösi „történések” összetákolt koncepciójára felfűzött hatvani szervezkedés vonatkozó anyagait, konkrétan azokra a Hatvanban őrizetbe vett személyekre lebontva, akik a „meseírók” szerint a hatvani leágazás legfontosabb összeesküvő láncszemeit alkották.

2.5.2. Berényi Illés

A Független Kisgazdapárt hatvani ügyvezető titkárát 1946. május 1-én tartóztatták le szülei házában. Feltételezhető, hogy másnap szállították rendőri kísérettel Budapestre. Berényinek kulcsszerepet szántak a hatvani szervezkedés létrehozásában, lebonyolításában, nemcsak mint vezető, hanem mint kapcsolattartó személy az FKGP budapesti vezetőihez.

Az eljárási anyaghoz csatolt, Berényi Illés által szignált első jegyzőkönyv május 3-án keletkezett, azonban a lejegyzett szövegből kitűnik, hogy már május 1-én is sor került egy kihallgatásra Hatvanban, azonban nem derül ki, hogy mi hangzott el két nappal korábban. A május 3-i jegyzőkönyv alapján ismerkedjünk meg a hatvani szervezkedés első, rendőrség által kreált változatával:

25