Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)

2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte

Az MKP „megújulási törekvései” mégsem hozták meg a kívánt eredményt. Habár sikerült a közigazgatásból kiszorítani a nem kommunista elemeket, ám hiába kezdte meg működését újra a hatvani MADISZ nyolc hónapi szünet után, mindez a lakosság pártszimpátiáján nem változtatott. A sikertelen szervezési próbálkozások nyomán frusztráltság lett úrrá az MKP megyei és helyi irányítóiban. 1946 áprilisára a Magyar Kommunista Párt vezetői előtt egyértelművé vált, hogy a Független Kisgazdapárt Heves megyei befolyását nem lehet hagyományos politikai eszközökkel visszaszorítani. Az új irányvonalat jól érzékeltetik Gazdag Ervin megyei párttitkár szavai: „Hogy ne így álljunk a megyében, a legerősebben kell belenyúlnunk a dolgokba, félretéve minden szentimentalizmust és lustaságot (..)fa

2.2. A letartóztatások folyamata Gyöngyösön és Hatvanban

A belpolitikáikig felfokozott légkörben, 1946. április elejétől egyes országos és helyi érdekeltségű baloldali sajtótermékekben egyre sűrűbben tűntek fel katolikus oktatási intézményekkel kapcsolatos hírek, amelyek az ország több pontján a diákok és tanárok „reakciós” magatartásáról, összeesküvés-kezdeményezésekről, fegyverek rejtegetéséről tudósítottak. Az esetek közös jellemzője, hogy a rossz hírbe hozott személyek a későbbiekben tisztázták magukat a vád alól, de a „botrányt” kirobbantó újság általában ezekről elfelejtett beszámolni. A több mint fél tucat eset közül kettő kapott jelentős nyilvánosságot/'

1946. április utolsó hétvégéjén tartóztatták le az esztergomi ferences gimnázium tanárát, Páter Szólás Ambrust, valamint nyolc diákját „fasiszta összeesküvés” vádjával. A páter lakásán állítólag házkutatást tartottak, ahol „fasiszta könyveken és sajtótermékeken kívül olyan beszédvázlatokat találtak, amelyeknek tartalma demokráciaellenes izgatásnak te- kinthetó'y Következő lépésként az esztergomi diákok szálláshelyét is felforgatták, ahol kézigránátot, fegyvereket és töltényeket találtak.

Az újságolvasók ekkor még nem sejtették, hogy ugyancsak április végén egy másik megyében is letartóztatási hullám vette kezdetét, amelyekről azonban csak pár nap múlva értesült a közvélemény. A kibontakozó történet kísértetiesen hasonlított az esztergomi esethez, mivel tízen- és huszonéves gyöngyösi fiatalemberek mellett őrizetbe vették a Heves megye-szerte jól ismert ferences szerzetest, Kiss Szaléz pátert is.

Gyöngyöst és vidékét valódi bűncselekményeknek tűnő esetek foglalkoztatták 1945-1946 folyamán. A későbbi sajtóhírek, illetve nyomozati anyagok szerint több támadás történt kisebb rendőrbiztosságok ellen, amely során az elkövetők lefegyverezték a rendőröket, majd a zsákmányolt fegyverekkel és értéktárgyakkal eltávoztak. Sőt számos esetben támadtak meg szovjet katonákat, amelyek közül több halálos kimenetelű volt, bár hiteles források hiányában nem lehetett megítélni, hogy pontosan hány bűncselekmény történt, azok milyen körülmények között zajlottak le. A rendőrség hónapokon át tartó nyomozás után 1946. április 27-én több gyöngyösi fiatalt letartóztatott, köztük Macher Lászlót, a Független Kisgazdapárt gyöngyösi szervezetének vezetőjét, és Antal József joghallgatót, aki az FKGP budapesti központjában a Szervezési Osztályon Vörös Vince nemzetgyűlési képviselő mellett dolgozott. 13 14 15

13 PIL 274-16/170.18. Jkv. az MKP megyei pártbizottság 1946. május 3-i üléséről.

14 Új Ember. 1946. május 12.

15 Szabad Nép. 1946. április 30.

12