Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
Patócs Róbert kutatásai szerint Szabó Gyula személye meghatározónak tekinthető az ügy során. Szabót ugyanis a gyöngyösi rendőrség már április elején letartóztatta, azonban Bánkúti Ferenc őrnagy, a gyöngyösi rendőrség vezetője szabadon bocsátotta. Patócs feltételezése szerint Szabót a rendőrtiszt megzsarolta, és büntetlenséget ígérve neki - egy pontosan nem ismert bűncselekmény miatt -, a hatóságokkal való együttműködésre kényszerítette. Szabót az említett április 27-i időpontban szintén őrizetbe vették, tehát a két időpont között tervezhették meg a mátravidéki koncepciós eljárás forgatókönyvét, amely során tényleges bűnelkövetőkkel kapcsolatos nyomozati ügybe bevontak teljesen ártatlan gyöngyösi személyeket is, egyértelműen politikai célzattal. A történettel foglalkozó szakirodalom valószínűsíti, hogy az április 27-én letartóztatott Kizmann Ottó és két társa, Bodnár László és ifj. Kiss Sándor vétkesek lehettek bizonyos bűncselekményekben, vagy azok egy részében.16 17 18 (Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy egyik konkrét bűnesetről sem maradt fenn eredeti jegyzőkönyv, így azok pontos körülményeinek tisztázására nincs lehetőség napj ainkban.)1 A három említett személyt a nyomozás során igyekeztek különböző szálakon kapcsolatba hozni P. Kiss Szaléz személyével, az általa koordinált gyöngyösi KEDIM-szervezettel, illetve a Független Kisgazdapárt helyi és országos vezetőivel. Vélhetően az előre megtervezett menetrend szerint másnap, 1946. április 28-án letartóztatták Páter Kiss Szaléz ferences szerzetest, a Független Kisgazdapárt gyöngyösi szervezetének alelnökét, a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösség vezetőjét, akiket a többi gyanúsítottal együtt Budapestre szállítottak. A nyomozati eljárást a Tömpe András rendőrezredes vezette Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya (VFK PRO) vette át. Az új abb letartóztatási hullám azonban már nem korlátozódott Gyöngyösre, hanem május 1-jétől immár kiterjedt Hatvan városára is. Hiába áll rendelkezésre a terjedelmes nyomozati anyag, a több hullámban történt őrizetbevételek, illetve a foglyok Budapestre történő szállításának pontos időpontját ezek nem tartalmazzák. Ezért a visszaemlékezések, sajtóanyagok, illetve a később felvett jegyzőkönyvekben szereplő dátumok alapján lehetett egy körülbelüli időrendet felállítani. Bizonyosnak látszik, hogy a hatvani szál egyik fő célpontj át, Berényi ülést, a Független Kisgazdapárt hatvani titkárát 1946. május 1-én tartóztatták le Hatvanban. Évtizedekkel későbbi visszaemlékezések szerint Berényi éppen otthon borotválkozott, amikor két rendőr megj elent Horváth Mihály utcai lakásuknál. Közölték, hogy Berényit azonnal be kell kísérniük kihallgatásra, a városi rendőrkapitányságra. Mivel nem volt félnivalója, nyugodtan vette tudomásul a közlést, úgy vélte csak rutineljárásról van szó. A Berényi-szülők hiába kérték az intézkedő rendőröket, hogy Illés legalább a reggeli tisztálkodást hadd fejezze be. Közölték, hogy csak néhány perces kihallgatásról van szó, majd befejezi a borotválkozást és megreggelizik, ha visszajön. A búcsú azonban véglegesnek bizonyult, Illést soha többé nem látták viszont.18 16 PATÓCS Róbert 1997.23.; BALOGH Margit 1997 21. 17 ÖTVÖS István 2013.461. 18 NÉMETI Gábor 1991a. 13
