Nagy Nándor: Keresztút a szovjet munkatáborig. A hatvani „összeesküvés” története - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 20. (Hatvan, 2017)
2. A mátravidéki katolikus egyházközség létrejötte
híveit szembeállítani a másként gondolkodókkal, akik „jobboldali”, „reakciós” címkével ellátott veszélyforrást jelentettek. Ezzel párhuzamosan a közvélemény másik felében erősödni kezdett a félelem, hogy az agresszív kommunista párt a szovjet csapatok támogatásával átveszi a hatalmat, és 1919 márciusához hasonlóan proletárdiktatúrát vezet be.s Az MKP vezetése a nemzetgyűlési mandátumok összetételének elemzése során felismerte, hogy a választási vereségükben jelentős szerepet játszott a katolikus egyház, és az általa támogatott társadalmi szervezetek aktivitása, amelyek egyértelműen az FKGP mellé állították a szavazókat a kampány során. Ezért a polgári erők elleni sikeres küzdelem nem korlátozódhatott a kisgazdapárt politikájának és vezetőinek ostorozására, hanem a párt hátországát képező, alulról építkező egyesületekkel, valamint a közéleti szerepet felvállaló egyházi személyekkel szemben is erőteljesebb hangot kellett megütni. A katolikus egyház elleni fellépés fontossága már a választások után közvetlenül, az MKP Központi Vezetőségének 1945. november 22-én megtartott ülésén felvetődött, amelyen Rákosi kiemelte, hogy „nagyon meg kell nézni, hogyan és milyen formában támadunk.”1' Néhány hónappal később az 1946. március 24-i MKP országos értekezleten szintén Rákosi jelentette ki, hogy a párt korábban nem szentelt kellő figyelmet a katolikus egyház elleni harcnak, amely - meglátása szerint - ezt a hozzáállást az MKP gyengeségének tekintette, amelytől „még szemtelenebb lett a klerikális reakció”}0 A Heves megyei MKP szintén legfőbb problémaforrásként nevezte meg a katolikus egyházzal való kapcsolatot, amelyre utalnak Súlyán György párttitkár 1946. januári mondatai: Az egyházzal valamit csinálni kell. Az egyház állandóan a szószékekről uszít a kommunista párt és a Szovjet ellen. Ha a jegyzőkönyveket beadjuk a rendőrségre, nem tartóztatja le a papságot, ezt nem is teheti meg. így állnak elő aztán sorozatosan azok az esetek, mint Tiszanána, Egerszólát, hogy a kommunista párttagok felbőszülnek, és megverik a papot. Amit természetesen ellenünk használnak ki.8 9 10 11 12 Mindezt feloldandó, a teljes megújulás mellett kötelezte el magát a Magyar Kommunista Párt hatvani szervezete is, amely 1946. januári rendkívüli taggyűlésén megvitatta a legfontosabb célkitűzéseket. A megyei pártbizottság leváltotta a járási párt- szervezet titkárát, és új vezetőnek egy hatvani fiatalembert, Fehér Sándort nevezték ki. Nagy szükségük volt a váltásra, mivel a választások után tovább erősödtek Hatvanban és környékén a versenytársnak számító politikai szervezetek. A MADISZ már 1945 végén felbomlott, viszont a katolikus legényegyletek a járás több településén növelték befolyásukat, amelyek nemcsak a kisgazdapártot támogatták, hanem a parasztpárti ifjúság körében is nagy népszerűségnek örvendtek.11 8 BIBÓ István 1986.20-24. 9 KAHLER Frigyes 2009.11. 10 KAHLER Frigyes 2009.12. 11 MNL HML X-l-1-12. MKP megyei titkár jelentése. 1946. január 10. 12 MNL HML X-l/III/48.1. Hangulatjelentés a hatvani járásból, 1946. február 13. H
