Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)

Ecsedi láp

ECSEDI-LftP

Csíkászok az Ecsedi-lápon (A Magyarság néprajzában a képaláírás Fertő-tavat említ, ez azért sem lehet, mert a nádtutajon csíkászputtony látható, ami a Fertő-tónál soha nem készült.)

A Tyukod-i kosarak jellegzetessége az erős, de ritka kötés. Az első világháború előtt a faluban mindenki kosárkötő volt. Szekérrel járva a Nyírséget, megyényi területeket láttak el portékáikkal. Ezek közül legismertebb a kosár, amit más helyeken szakajtónak neveznek. Több kosarukat puttonynak mondanak. A kisebben tojást, sót tartottak, a nagyobbakban gabonát. Két ilyen látható a Magyarság Néprajzában is fényképen. Kenyeres kosarat elvétve használnak ma már. A falu két utolsó kosárkötője Z. Kiss Károly és Kocsi András. Mindketten kilencszázkettő-beliek.

Bőrvely mai nevén Berveni (Románia) hajdan Tyúkodhoz hasonlóan mélyen a lápba nyúlt. Itt a Nagy utcabeliek a hagyományos szakajtókötők.

Több nemzedék óta keveredik köztük a magyar és a cigány nemzetiség. A szakajtót Botos Piroska készítette. Ő 1930-ban született.

24