Nagy Mari: Magyar gyékényesek - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 17. (Hatvan, 2001)

Ecsedi láp

Vasárnapi Újság, 1876 nyomán

A Magyarság Vármegyéi sorozat Szatmári kötetében a századfordulón lerajzolt gyékény selyméből inat sodró lányok, asszonyok feltehetően kaplonyiak. A faluban még a második világháború után is negyven - ötven család szőtte a gyékényt. A kaplonyiak híres szekeresek is voltak. Könnyű szekerükön felül echo védte a fuvarozott árut. Ezt, és a meszesek gyékényeit, valamint a hentesek szőtt gyékényszatyrait gyakran szőtte Hegedűs Róza néni is. Ő és lánya e mesterség utolsó mohikánjai Kaplonyban. A falu neve románul Capleni. Róza néni 77 éves a Magyar utcában lakik.

A fényképen látható szőtt gyékény mintás, vagy ahogyan ő mondja tábláskockás.

Az Ecsedi-láp Mátészalka felé eső részén található Gáborján. Ottjártunkkor a gyékényszövésnek már csak az emléke élt ebben a faluban. Tudomásunk szerint, a Porcsalmi az Urai és az Ököritói cigányok foglakoznak újabban, néhány éve, szakajtó kötéssel.

25