Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete

A különböző stádiumokban készült birtoktérképekről követhetjük nyomon a kastély előtti Alsókertet és Gödöllő mezővárosát is magába foglaló nagyszabású barokk tájszerkezet XVIII. század közepi kialakulását. A kastély előtt, a keletre eső közel 100 hektáros területen kapott helyet a virágos, zöldséges, vadas- és fácánoskert, amelyről így szól az egykorú leírás: „A nagy kiterjedésű és gyönyörű épülettől keletre látható egy másik kert, amelyet most kezdtek beültetni, majd egy kevés gyep következik, s aztán a fácános > és vadaskertek.” 11 Az Alsókért ilyen felosztását a XVIII. századi birtoktérképeken is

láthatjuk, sőt ezt a Grassalkovich I. Antal által készített 1771-es építési jegyzék is említi.11 12 13 14 15 Részletezőbb leírását az 1780-as évekből ránk maradt források közvetítik: „Az út túlsó oldalán fekvő kert mai napig is alsó kertnek neveztetik. Ez hajdanában négy részre volt osztva: virágos kertre, jobbra eső zöldséges kertre, vadaskertre, melyben a kert legmagasabb részén lécekkel elkerített területen a legszebb szelíd dámvadak tenyésztek. Vindisch földrajzában azt mondja, hogy az alsó dámvadas kert kielégítő mind a szemet, mind az ismeretvágyat. A kert negyedik része volt a fácános kert, délkeletre a dámvadas kerttől. ” 13 Valószínűleg a gróf kamarai tevékenységének időszakából volt való a konyhákért ékessége, melyet 1799-ben így írt le Vályi András: „Nevezetes továbbá a konyhakertben az az oszlop, mely tiszta sóból van, s különös fedezet alatt tartatik. ”14 A konyhákért melletti vadas- és fácánoskertet a kastéllyal szemközti déli-délnyugati benapozású dombon alakították ki. A vadaskert az északról futó Rákos-patak medre közelében kezdődött és a dombhajlat besnyői völgyéig tartott, utána kaszálós rét következett. A pataktól keletre a három, egymással párhuzamos úttal ellátott vadaskertben gyümölcsös is volt, jól megférve a füzes-égeres fa-állomány mellett vadon növő vadkörtefákkal.

Nagy a valószínűsége, hogy az 1751-ben a gróf által írott - a királynői látogatásra készülést mutató - levelek az Alsókertben található vadaskertre vonatkoznak, mivel - mint később ki is térünk rá - Grassalkovichnak még másik két vadaskertje is volt: „Mert most csináltatok különös kertet Gödöllőn, kinek felébe Farkasokat, más felébe Medvéket akarok szereznem. Vad bikákat közibük eresztve majd a Felségnek mulatságot szerezzen.” 15 A mulatságot bizony a gróf meg is ejtette, mert Mária Terézia gödöllői napjairól a Wienerisches Diariumban ezt olvashatjuk: „A kert és a fácános megtekintése után egy pa Villonhoz mentek, hogy a felségek innen szemléljék meg a tiszteletükre rendezett vadállatviadalt. Több mint két órai itt tartózkodás után visszatértek a kastélyba és ebédhez ültek. Ebéd után a királynő ismét kikocsizott a parkba és ott kegyesen mindent megszemlélt. Ez alkalommal a délelőtti állatviadal helyén néhány idomított medve mutatványait nézte meg. ”16

11 BOMBARDIUS, Michael 1750.538.

12 JEGYZÉK 1771.

13 ODROBENYÁK N. János 1875.65.

14 Grassalkovich udvari működésének legfontosabb terepe a Magyar Kamara volt, melyhez a harmincadállomások, sóhivatalok és királyi uradalmak tiszttartóságai is tartoztak. Valószínűleg kamarai kősót vehetett gödöllői kertjébe, melyet akkoriban tömbökben termeltek ki és így is tároltak.

15 MOL, P398. Károlyi család levéltára. No. 20997., 20998., 20999.

16 WIENERISCHES Diarium 1751.71. sz.

96