Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete
Az állatkertet Rotenstein is említi: „Az állatkert kb. egy órára van innen, (a kastélytól, V. A.) nagyon kellemes, körülbelül három mérföld a kerülete.”17 (Rotenstein valószínűleg a bagi vadaskertre gondolt.) A keleti dombtetőn végigfutó út kötötte össze a vadas- és fácánoskertet, mely úgy volt megszerkesztve, hogy a fácános vadászcsillagjának tektonikus nyiladékútját képezze. A fácános kilenc csillagalakzatban szétterülő útjainak találkozáspontjánál egy hatszög alaprajzú vadasház állott, hasonlóan a Felsőkertben lévő Királydombi-pavilonhoz. A vártemplom múlt századi papja, Odrobenyák János, aki jó száz évvel később ezt a területet ugyancsak igen részletesen leírja, is említi a vadasházat, de az utódok által többször is átalakított fácánoskert eredeti vadasház(ai)nak tisztázására további terepkutatások lennének szükségesek. 18 A későbbi összefoglaló munkák - Almanach von Ungarn (1778), J. Bernoulli: Reisebeschreibungen (1783), J. M. Korabinsky: Lexikon von Ungarn (1786) - szintén tesznek rövid említést a hárommérföldnyi kerületű állatkertről, melyet jórészt fácánokkal telepítettek be, s melynek kerítése egészen a kastélyig húzódik. Szólnak még az állatok kényelmét szolgáló „folyócskáról”, az ott található szép kerti „házacskáról” is, de a leírásokat lényegében egymástól veszik át.19 Az Alsókertben található vadaskert mellett a grófnak még két vadaskertje volt a környező dombokon, mintegy folytatásként a barokk tájszerkezet keretein belül. Az egyik a Besnyő után - attól keletre, a mai Bag község felé - nem messze található bagi vadaskert, amely az egerszegi tetőn volt kialakítva. (Fénykorát az utolsó herceg idejében érte el, mikor elsősorban értékesítésre is alkalmas szarvasokat tenyésztettek benne.) A másik vadas- vagy állatkert a településtől északkeletre fekvő babati volt, a mai Babat-völgy területén. A barokk tájszerkezet másik elmaradhatatlan egysége volt az a hármas útrendszer, amely a kastély előtti Alsókertből indult és fontos uradalmi (présház, babati istállókastély) és szakrális épületekhez (besnyői templom) vezetett, vagyis a hármas vue mindegyike - ma is meglévő - épülettel záródott. A domborzati viszonyok miatt azonban csak az északi út végpontját képező présház volt vizuális összeköttetésben a kastéllyal. A középső vue, végén a babati istállókastéllyal („svajceria”) már nem teremtett ilyen kapcsolatot, az utat viszont topolyafa (nyárfa) szegélyezte. A máriabesnyői kegytemplomhoz vezető déli vonal sem volt szemmel belátható, mert dombokat szelt át, ugyancsak fasorokkal: „Az alsó kertet mintegy keresztül metszé azon diófa- és szilfasor, mely a várkastély főbe17 G.GYÖRFFY Katalin 1991.99. 18 „A hegytetőn álló úgynevezett vadasház, nemkülönben az egymást párhuzamosan felváltó karika és sugarakat képező keske- ny lugas-utak, igen alkalmas sétahelyek a nyári forró napokban. Vannak itt még más sétautak is, melyeknek külön pontjairól szebbnél szebb tájképek tűnnek elő, és a sétálót kedvesen szórakoztatják. Az alapító gróf igen nagy súlyt fektetett a távoli kilátásokra. (Az gróf nyesette a fákat, hogy azok ne zárják el a láthatárt.)” „A fácános és dámvadas kert szélén áll egy kőből épetett filegória, alakra hasonló a királyhegyihez, egy kandallós szobával, konyhával és éléssskamrával. Ez uzsonnáló helyül szolgált az uraságnak, azonban a nagy közelsége miatt csak ritkán használták.” ODROBENYÁK N. János 1876. 66. 19 TÖRÖK Péter 1992.5. 97
