Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete
gyöngyösi, bajai palotáknál, illetve a gödöllői, pozsonyi, pozsonyivánkai, hatvani és komjáti kastélyoknál jól megfigyelhető az egységes megjelenési formára való törekvés, s ez a kor hazai világi építészetére is erős hatást gyakorolt.1 A paloták és kastélyok architektúrájában, valamint esztétikájában kimutatható párhuzamok mellett a főúr kertépítészetében is találunk hasonlóságokat, visszatérő motívumokat, s ezek ugyanúgy egységes formaképzésre utalnak, mint az épületek architektonikus rokonsága: következésképp már most megelőlegezhetjük, hogy a család kastélyait megépítő I. Antal, mint megrendelő, az épületek kertjeinek kialakításánál is - a barokk stíluson belül -, nem Versailles és nem Schönbrunn utánzását tekintette céljának, hanem meglehetősen egyéni megoldásokra törekedett. A Grassalkovich I. Antal által létrehozott barokk kertekről ma már egészen pontos képet nemigen kaphatunk, hiszen a levéltári anyagok, kerttervek, térképek nagy része elpusztult, az Országos Levéltárban egy bombatalálat (1956) által keletkezett tűz miatt. Segítségünkre csak néhány korabeli leírás, uradalmi és katonai térkép, valamint egy-egy régészeti feltárás lehet. Mindezek előrebocsátása után a hajdan méltán híres Grassalkovich-kerteknek a következő áttekintését adjuk. A REZIDENCIÁK KERTJEINEK KIALAKULÁSA A GÖDÖLLŐI KASTÉLYKERT I. ANTAL IDEJÉN Grassalkovich I. Antal nevével leginkább a gödöllői családi rezidenciát kötik össze, melyet a főúr 1735 után kezdett el építtettni.2 Gödöllőn a kastély két részre osztotta a körülötte lévő teret. A kastély főhomlokzata előtti, kelet felé eső területet Alsókertnek (Alsóparknak), míg az épület mögötti nyugati részt Felsőkertnek (Felsőpark) nevezték. Az itt létesített barokk kertről azonban meglehetősen keveset tudunk. Sem kialakulásának konkrét időpontját, sem a tervezőt, kivitelezőt, a kert pontos tartalmiságát és formáját nem ismerjük. Azt azonban tudjuk, hogy Grassalkovich kamaraelnöksége idején, azaz 1748-tól az építészeti és uradalmi munkákban, valamint a kertépítésben már megjelennek az udvari és kamarai alkalmazottak, közöttük Kneidinger András, aki ekkor valószínűleg a gödöllői kert kimérésében is közreműködött.3 A kertről az ismert kevésszámú adatból, a korabeli leírásokból és a Felsőkertben 1994-ben végzett régészeti feltárás részeredményeiből próbáltuk meg mozaikként összerakni az alábbi képet.4 1 Művészettörténeti és épületikonográfiai szempontból a Grassalkovich-kastélyokat a szakirodalom sajátos csoportként, a gödöllői rezidencia révén pedig típusteremtő, jellegzetes hazai építészeti jelenségként tartja számon. A típus első elemzése: MOJZER Miklós 1971.35. Egy olyan családról van tudomásunk, akitől Grassalkovich terveket kért volna mintául a gödöllői kastély építéséhez. Ezek a tervek az Esterházyak cseklészi kastélyának lapjai voltak. Feltételezhetjük, hogy a kastély mellett annak híres barokk kertje is hatással lehetett az építtető grófra. VARGA Kálmán 2000. 14. Kneidinger András Grassalkovich főkertésze volt, és hivatalos munkái mellett a kamaraelnök részére annak uradalmaiban is végzett térképező munkát, FALLENBÜCHL Zoltán 1996. 76. A kastély Felsőkertjében 1994-ben végzett régészeti feltárást László Csaba. Pénz és időhiány miatt a feltárás csak nagy vonalakban történt meg. A végleges parkrekonstukciós munkálatok előtt megfontolandó lenne ennek a munkának a folytatása. LÁSZLÓ Csaba 1994. 1. 92
