Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Kelényi György: Grassalkovich Antal, a műpártoló
KELÉNYI GYÖRGY Grassalkovich Antal, a műpártoló A XVIII. század az ország újjászervezésének, újjáépítésének kora volt, s ebben a hatalmas tevékenységben különleges szerep jutott a főuraknak és a főpapoknak. A nagyarányú munkában a központi hatalom feladatait is magukra kellett vállalniuk. Az újjáépítő munkában hatalmas tevékenységet fejtett ki a kor egyik legnagyobb birtokszerzője, a magas hivatalokat betöltő Grassalkovich Antal - aki talán legtöbb főrendű társánál jelentősebb építtetőnek bizonyult. Mint óriási birtokok ura, homo novus, uradalmait kellett újjászerveznie, a központokban építkeznie, rangjának, gazdagságának megfelelő kastélyt és városi palotákat építenie, és - nem utolsó sorban - földbirtokain kegyúrként templomokat létesítenie vagy helyreállítania, felszereléssel ellátnia. Építészeti megbízásait ma már - a megmaradt és az átépítés sorsára nem került épületeken kívül - csak két jegyzék őrzi'. Ezek is csak másolatok; az eredeti anyag ugyanis 1956-ban a családi levéltár nagy részével együtt elégett. Elpusztult a mintegy 450 tervrajzot számláló tervtár is, amelynek nagy része az idősebb Grassalkovich Antal idejének építkezésére vonatkozott. Úgy tűnik, a korábban publikált kertterveken kívül csak néhány lapról készült fotó - ezért az értékes tervgyűjtemény is valószínűleg végképp elveszett a kutatás számára.2 Grassalkovich nem sokkal halála előtt állította össze azt a jegyzéket, amelyben felsorolta mindazokat az építményeket, amelyek uradalmaiban létesültek.3 Bár a lista 226 tételt tartalmaz, mégsem teljes; városi palotáiról, uradalmain kívül eső építkezéseiről nem esik szó benne. A felsorolt épületek első, nagyobb csoportját az uradalmak gazdasági építményei alkotják: magtárak, csűrök, majorságok, istállók, akiok, malmok, téglaégetők, sör- és pálinkafőzdék, valamint az uradalmi tisztek (jószágigazgatók, számtartók, kasznárok, ispánok) illetve szerződött mesterek (kovácsok, bognárok) lakóházai, műhelyei. Az élet gazdasági kereteit szervezte újjá Grassalkovich, hiszen a 150 éves török hódoltság, a hosszú háborúskodás, a járványok pusztítása és a nagyfokú elnéptelenedés teljesen megváltoztatta az ország képét. Nemcsak épületek, berendezési tárgyak, díszítmények, műalkotások pusztultak el nagy számban, hanem a táj is átformálódott: mocsarak, terméketlen puszták váltották fel a 15. században még művelés alatt álló, sűrűn benépesített területeket az ország nagy részén. A pusztulás mértékét jól jellemzi az az adat, hogy Heves megyében a korábban fennálló 200 helységéből mindössze 2-ben maradt az életnek nyoma. A hódoltsági területen fekvő vármegyék lakossága erősen megfogyatkozott: míg a kevesebbet szenvedett Pozsony-, vagy Sopron vármegyékben 85-90.000 lakos élt, a visszafoglalt Csongrádban 10 ezer, Csanádban pedig csak 2500. 1 MOJZER Miklós 1984 és 1988 illetve DÁVID Ferenc 1991 2 ZÁDOR Anna 1935 3 MOJZER 1984 83
