Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Kelényi György: Grassalkovich Antal, a műpártoló
Az újjáépítés elsőrendű feladata ezeknek a haszon-épületeknek a pótlása volt. Országszerte ez a helyzet: „monumentális” építkezések mellett igen nagy számban és jó színvonalon épültek gazdasági épületek is. A magtárak, istállók a vidéken élő magyar nemesség kastélyainak környezetéhez, azok állandó képéhez tartoztak. Ezekre vonatkoznak Grassalkovich megjegyzései is. Listája azonban elsősorban az épületeket veszi számba s a felhasznált költségeket teszi hozzá - művészeti jelentősége csak kevés adatnak van. Ilyen például az, hogy a Hatvan határában álló gombospusztai major svájci tehenészetnek készült, s oszlopos kiképzést nyert, állatalakos pillérekkel. A vizsgálódásunk tárgyát képező épületjegyzék kisebb számú, de művészileg magasabb szinten álló csoportját az urasági kastélyok, a birtokközpontokban épített kiskastélyok vagy kúriák alkotják, a kiszolgáló épületekkel (pl. istálló, lovarda, oranzséria) és a belső szolgálatot ellátó személyzet lakóépületeivel. Grassalkovich Antal rangjához és vagyonához illő vidéki rezidenciát épített birtokközpontjában, Gödöllőn, továbbá egy sor uradalmi kastélyt (pl. Komjáti, Baja). így Komjátiban, a nyitrai birtoktest központjában a régi kastélyt átépítette és kétszeresére bővítette. A gödöllői kastély főhomlokzata a saroktornyos megoldással Grassalkovich műpártoló tevékenységének - amelynek áttekintéséből kihagytuk az egyházi épületeket, ugyanis azok egy külön előadás tárgyát képezik - legfőbb emlékei azok a reprezentatív épületek, amelyek nem gazdasági célra épültek, s tanúsítják a főúr művészeti ízlését, stíluselveit. Ezek közül kiemelkedik a gödöllői kastély, a magyar barokk építészet legjelentősebb, s mindenképpen legnagyobb hatású alkotása.4 Az építtető a grófi rang megszerzése utáni évben kezdte kastélya reprezentatív kiépítését egy szerényebb építmény helyén - bizonyára, hogy megnövekedett rangját méltó építészeti, művészeti környezettel is hangsúlyozza. Elképzelhető, hogy már az első fázisban Jean Nicolas Jadot-t, az udvari 4 A kastélyról legutóbb - a régebbi szakirodalom felsorolásával - VARGA Kálmán írt könyvet (Budapest, 2000). 84
