Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

Varga Kálmán: A Grassalkovich család genealógiája

főurává, Anna Mária pedig a leggazdagabb főúr lányává vált. Mindezt betetőzte, hogy a hercegi cím viselését 1783-ban Miklós ágának minden tagjára kiterjesztették, s ezáltal az a „méltatlan” helyzet állt elő, hogy a „csak” gróf II. Antal nálánál magasabb rangú házastársat mondhatott magáénak.

Forrás ugyan nem támasztja alá, de a dátumbeli közelség (1784) okán feltételezhetjük, hogy a feleség rangemelkedése döntő módon közrejátszott II. Antal hercegi címének elnyerésében.13 Annál is inkább, mert a fiú korántsem mutatott olyan talentumot a jog, a pénzügyek és a rendi politizálás terén, mint apja. Sőt, a kortársak némelyikétől fönnmaradt feljegyzések szerint kimondottan tehetségtelen, csillogó, de üres udvari életet élő főnemes volt, s pozícióit inkább a I. Antal politikai tekintélyének köszönhette.14

Mindezen túl semmi olyan rendkívüli érdemről, az udvarnak, vagy a magyar főrendeket nem igazán kedvelő II. Józsefnek tett szolgálatról nem tudunk, amely a herceggé emelést egyértelműen indokolhatta volna. (A szakirodalomban viszont fölbukkan az a feltételezés, miszerint a címet a gróf egyszerűen megvásárolta.)

Grassalkovich II. Antal árnyképe Kis József emlékkönyvében (1790 k. Országos Széchenyi Könyvtár)

13 A magyar főnemesség körében az Esterházyakon kívül ekkor csak a Batthyány család bírt hercegi címmel (1764 óta). A hercegi rangemeléssel az uralkodó II. Antalnak németbirodalmi, majd cseh honosságot is adományozott.

14 WESSELÉNYI Zsuzsanna 1888.555. és MÁLYUSZ Elemér 1926.436

18