Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)

Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete

utas kerttel (labirintus, V. Á.), három ugró kutakkal és nevezetes Király hegyével, melyben a régi Magyar Királyoknak mejj képei szemlélteiének, s a kertnek egész intézete csudálkozásra méltó ékességei díszíttetett. Nevezetes továbbá a Hercegi kertben a két hantokkal és mohhal összerakott jó magasságú, a különbféle képekkel ékesített épületek is és a Király hegyének által ellenében lévő Kálvária hegye, melynél lévő nagy kő kádban foly összve a Pazsag vidékjétől az ugró kutakban bele folyó víz.”22 II. Antal fejezi be 1775-ben a Felsőkért északi szomszédságában álló Kálvária építését is. Az építménynek nemcsak vallási értelemben volt jelentősége: belsejében vörösmárvány lapokból kirakott 1200 akós víztároló medence volt. Az ebben összegyűjtött Pazsak-forrás vizét földalatti cserépcsöveken átvezették a Felsőkert öntözésére és a szökőkutak működtetésére. További munkálatok eredményeképpen jött létre a Kálváriától északra húzódó, hercegi mulatságra, különbféle játékos helyekre készült „kies erdő”. Ezen „kéjerdőnek” kitüntetett helye a csillagalakban rendezett 10 fasoros találkozáspontja, ahol egy mesterségesen készített alacsony dombon nyírfagalyakból összerakott csinos kis filagória állt.

A fentiek mellett egy érdekes feljegyzés maradt ránk Odrobenyák tollából is a Felsőkert használatáról: „A Grassalkovich családnak ugyanis gránátosai is voltak, kik díszőrséget képeztek a főbejáratnál. E gránátosok igen ügyesek voltak a kert kivilágításának elővará- zsolásában. Több ily elragadó bűvös kivilágítás jegyeztetett föl, mely magas vendégek megérkezésekor néha meglepő hirtelenséggel lön előállítva. 8000 lámpás állott készenlétben, melyek ily alkalomkor az egész felső kertben különféle meglepő.csoportozatokban helyeztettek el. A felső kert e tündériességét ilyenkor nagyban emelte a kert közepén elhelyezett házi zenészek művész játéka. ”23

Ebben az időszakban II. Antal az Alsópark átalakítására is gondolhatott, hiszen az említett Hoffman-féle fácános terv a park egy részletterve. Sőt, úgy tűnik, hogy a terv a fácánosnak is csak egy kis szeletét tervezi át. Karaktere ugyan még barokk, de már kivehető rajta az angol módit követő kanyargós utak vonala is az egyenes sugárutakból álló vadászcsillagok között. A stílusváltás első konkrét elemeinek megjelenése persze nem meglepő, hiszen a század utolsó negyedében már kezd teret hódítani a tájképi kertek divatja. A Hoffman- terv azt mutatja, hogy a merev barokk formák fellazulása Gödöllőn is megkezdődött, s már csak idő kérdése, hogy mikor tör be ide is az új irányzat, amely a barokk kertszerkezet teljes átalakítását fogja eredményezni. Erre egyébként nem is kellett sokáig várni, hiszen a herceg halálát követően a barokk kor szelleme itt is végleg leáldozott: Gödöllőn az 1800-as évek eleje hozott nagy fordulatot, amikor Grassalkovich III. Antal (1771-1841) és felesége, herceg Esterházy Leopodina (1776-1864) a kertet angol stílusban alakította át.24

22 VÁLYI Andris 1799.50.

23 ODROBENYÁK N. János 1875.65.

"4 Grassalkovich III. Antal sógora, herceg Esterházy III. Miklós, aki a XIX. század elején átalakította a Kismartoni kastélyparkot tájképi kertté. Valószínűsíthető, hogy a közeli rokoni kapcsolat miatt eshetett nagyjából egy időszakra a két kastélykert átalakítása. Az angolkert részletesebb elemzését egy másik tanulmányban fogom közzé tenni.

99