Horváth László (szerk.): Grassalkovichok emlékezete. A 2000. szeptember 21-ei, Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 15. (Hatvan, 2001)
Vajdai Ágnes Viktória: A Grassalkovichok barokk kertépítészete
A POZSONYI PALOTA KERTJE A későbarokk szellemiség nagyszabású egységében komponálták meg az 1760-as években a család pozsonyi rezidenciáját, melyhez gyönyörű kert tartozott. Egy 1753-ból való térkép arra utal, hogy a tágabb területen a Grassalkovich-palota felépítése előtt is kert volt. Az egyik egy XVII. századi reneszánsz stílusú, amely az Illésházy-palotához tartozott, és mint meglévő egységet tagolták be a Grassalkovich-palota parkjába. A másik a híres Lippay-íé\e püspöki kert, amely a szomszédságába került a későbbi Grassalkovich- kertnek. A kert, melynek tervezőjét és kivitelezőjét nem ismerjük, tengelye a palota főhomlokzatára merőlegesen, a díszterem középtengelyéből indult ki. Elrendezésének hangsúlyos részei voltak a sétányok, fasorok, nyírt sövények. A főtengely és kereszttengely úgy volt megkomponálva, hogy megfelelő hangsúllyal érjen véget. A parkot a palota reprezentatív jellege és nagysága miatt nem a széles nyilvánosságnak szánták, de alkalmas volt 100-200 fő befogadására. A nagy barokk rendezvények helyszínéül szolgált a díszudvar elején az elipszis alakban megformázott gyepparter.25 A francia barokkban elmaradhatatlan nagy vízfelületek és nagy szökőkutak itt sem voltak igazán jellemzők, valószínűleg a környezeti adottságok miatt. A nagy szökőkutak rendszerét kisebb falikutakkal helyettesítették és az esztétikai gazdagságot inkább szobrokkal, sokféle növénnyel teremtették meg. Korabeli leírásból tudjuk, hogy a „A kertben nagy vázásparter van, virágkosarakkal, sok ciprusfával, oleanderfával és szoborral. A parter vége felé árkádok álltak, mindegyik közt egy-egy szobor, amely már messziről szembeötlik. A kert másik részében sok vadgesztenye és gyümölcsfasor van. ”26 Pozsony ekkor a magyar politikai élet és a főúri reprezentáció központja. Bizonyos tehát, hogy a későbarokk minden jellegzetes jegyét magán viselő kert alkalmas volt udvari és társasági összejövetelekre, zenélésre, sétákra, s ezekhez méltó díszletet adtak a fasorok, parterek, szobrok. Mint például 1775-ben, amikor egy igazi barokk kerti ünnepen még a királynő is vendégségbe jött. Ahogy az előbbi leírás szerzője folytatja: „Ebben a kertben 1775 augusztus 10-én nagyszerű mulatságon vettem részt: erre az alkalomra a kertet több mint 50000 lámpával világították ki. Egy kivilágított diadalkapu fölött trombiták és dobok hangja hallatszott, a palota mellett török zene szólt, a palota egyik hosszú termében vásárt tartottak, kétoldalt 16 kis bódé állott, melyekben virág fűzérek csüngtek, a bódékban álruhás lovagok és hölgyek árultak, köztük volt virágárusnak öltözve Krisztina főhercegnő is, megjelent a mulatságon Mária Terézia őfelsége is. ”27 A magas téglakerítés által határolt kert kellemes környezetet biztosított a leggyakrabban itt tartózkodó Grassalkovich II. Antal és családja, majd később az utolsó herceg számára is, 25 KRI2ANOVÁ Éva 1996.10. 26 RAPA1CS Raymund 1940.103. 27 RAPA1CS Raymund 1940.103. 100
