Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Horváth István: „Mezőre táborba szállottunk” (Adatok Nógrádból a márciusi ifjak eszmeiségéről, tetteiről)
„A mezőre táborba szállottunk”- Adatok Nógrádból a márciusi ifjak eszmeiségér of tetteiről HORVÁTH ISTVÁN A vármegyei politika hullámzása 1848 tavaszára Európa népeit a társadalmi változás a megújulás kényszeréig hevítette. A forrongó világ hatása a magyar közélet és politika fórumait is mélyen érintette. Sokan gondolkodtak a változás szükségességéről Nógrádban is. Az 1830-as évektől aktivan politizáló köznemesi kör végigelemezte a vármegye és az ország alapvető intézményeiben végbemenő változások várható hatásait. A kor országgyűlési képviselői: Prónay János, később Kubinyi Ferenc a haladás irányát felismerték. A járható út kijelölését hideg józansággal, szenvedélyes érvekkel vitatták meg. így alakult ki az a felfogás, amellyel a vármegye fiatal, tehetséges irányítói Huszár József, Sréter János alispánok is azonosultak: a polgári Magyarország kiépítése halaszthatatlan feladat lett. A negyvenes évek elején azonban végkimenetelében is tragikus események történtek Nógrádban. Egymást követően meghalt a két meghatározó személyiség: Huszár József 1840-ben, Sréter János 1842-ben. Ok nemcsak hivatalnokként bírtak kiváló szakismerettel, de politikai ismereteik, kapcsolataik és közéleti jártasságuk révén hatásuk érvényesült a vármegye politizáló közvéleménye felé is. Körülöttük nem nagy létszámú, jelentős személyiségekből álló csoport képződött. Az utódok - a jóval fiatalabb, kevesebb tapasztalatú alispánok - nem tudták ezt az évtizedes folyamatot tovább vinni, a reformok szükségességét a korábbi színvonalon képviselni. A vezető nélkül maradt csoport elbizonytalano75
