Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Horváth István: „Mezőre táborba szállottunk” (Adatok Nógrádból a márciusi ifjak eszmeiségéről, tetteiről)

dott, sokan közülük - mint Kacskovics Károly - kormánypártiak lettek. Ennek ellenére sem maradhattak tartósan hivatali állásukban.

Úgy tűnt, hogy a forradalmi változások elindulásának időszakára, a negyvenes évek végére a politikai élet sodrása Nógrádban csillapodni kezdett. Az adminisztrátori rendszer okozta napi feszültségek jelentettek eseményt.

A forradalom híre 1848. március 16-án érkezett Szécsénybe. Pulszky Ferenc emlékezete szerint „egy zsidó kereskedő hozta a hírt: az egész Pest megbolondult, az emberek zászlókkal járnak az utczákon és mindenkit összeölelnek'’. Ettől kezdve a vármegye vezetői is lázas érdeklődéssel várták Balassagyarmaton a Pestről és Pozsonyból érkező híreket.1

A közigazgatási mechanizmus azonban lassan indult el az új követelmények szerinti pályán. Március 24-én megválasztották az új megyei követeket Kubinyi Ferenc és Dessewffy Jób személyében. Ok a mandátum elnyerését követően el is hagyták a megyét. Kubinyi Pozsonyba ment, Dessewffy a Bécsbe indult küldöttség tagja lett. A közgyűlés két hónap múltán, a május 22-i ülésén kezdte megvitatni az 1848-i törvényekből következő tennivalókat. Az ekkor megválasztott Sréter László első alispán és Horváth Elek alispán közül az előbbi csak néhány hónapig látta el a tisztét, mert júliusban követté választották. A májusi közgyűlés határozott a nemzetőrség felállításáról, és ennek nyomán júniusban megkeződött a toborzás.

Nem csodálkozhatunk, hogy a megyei ifjak jó részét a közgyűlésből, annak vezetőiből áradó várakozás vagy kivárás taktikája nem elégítette ki, és türelmetlenül élték át a mindennapokat is. E körbe tartozott Nagy Iván is, akinek visszaemlékezései alapján elevenítjük fel az 1848-as márciusi napokat, és az év szeptember végéig történteket.1 2

Nagy Iván márciusi napjai - Pozsonyban

A huszonéves - Petőfi korú - Nagy Iván elunva a megyei tespedtséget 1848. március 11-én gőzhajóra szállt és Pozsonyba utazott. Földijénél Majer Károlynál szállt meg. Majer barátja, és egyben az országgyűlés nógrádi származású írnoka volt, aki segítette abban, hogy ne csak új ismeretségeket kössön, hanem az országgyűlés jelentős eseményeire is bejuthasson. Mert Nagy Iván pozsonyi

1 PULSZKY Ferenc: 1880. 60.p. 2.

BOROVSZKY Samu 1911. 526.p.

2 NAGY Iván (1823-1898) életútját mindeddig legteljesebben KOVÁCS Anna: Nagy Iván c. tanulmánya dolgozta fel. In. Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században. Salgótarján, 1989. 147-238.p.

NAGY Iván Naplója /Visszaemlékezések/ l.k. 1824-1848. Il.k. 1849. szept.-1883. Palóc Múzeum Adattára. 2-86.sz.

76