Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig

Vécsey volt hadosztályának parancsnokságát, emellett a III. mellett az I. hadtest feletti rendelkezés jogát is, lecsillapodott.58

Vetter beköszöntője sem volt szerencsés. Amikor március 14-én Törökszent- miklóson átvette a fővezérséget, magához hívatta a hadtestek parancsnokait és törzstiszteket, s kijelentette, hogy csak akkor hajlandó vinni a fővezérséget, ha minden parancsai „engedelmességgel találkoznak”, s ezért „semmi ellentmondást és engedetlenséget” nem fog tűrni. A tiszteknek nem tetszett a kemény fellépés, s Damjanich „szokása szerint kiáltá, hogy kövessen el Vetter csak egy hibát, ő azonnal főbe löveti”. Kossuth nem érzékelte a rossz hangulatot, mert feleségének írott levelében azt írta, „Vetter megjött, az egyetértés jó, a lelkesedés nagy”. Tény, hogy a csapatparancsnokok a morgolódás ellenére engedelmeskedtek Vettemek, noha a Damjanich és Vetter közötti feszültség egyre érzékelhetőbb volt. Vetter azonban Görgei miatt aggódott, s kijelentette, hogy „ha Görgei engedelmeskedni nem fog, ő azonnal a vezényletet leteszi”.38 39

Kossuth az ezt követő három és fél hetet csaknem végig a táborban töltötte. Ott volt akkor is, amikor az újabb magyar ellentámadási kísérlet, amelyet Nagykőrös térségében maga fővezér vezetett, a téves felderítési adatok miatt visszavonulással végződött. A kudarc után Vetter északi irányba csoportosította át csapatait, s Tiszafüredre tette át főhadiszállását. A visszavonulás során azonban már érzékelni lehetett a fővezér iránti bizalmatlanságot. így Kossuth, aki Göigeihez írott leveleiben védte Vetter intézkedéseit, március 23-án Csány'László erdélyi országos biztoshoz írott levelében már a szívélyes egyetértés hiányávalmagyarázta a sikertelenséget; „vak engedelmességet tudok eszközölni, de szíves egyetértést nem”.40

Tiszafüreden egy egyszerű szervezési intézkedés miatt tört ki az újabb válság. Vetter ugyanis március 25-én elrendelte a hadsereg átszervezését. Ennek során megszüntette a Damjanich vezette közép-tiszai hadsereget, azaz Klapka I. hadteste immáron közvetlenül csak a fővezér alárendeltségébe tartozott, Damjani- chéba már nem.41 Az intézkedés tökéletesen indokolt volt, de Damjanich érzé38 Görgey véleményére ld. leveleit, magyar fordításban közli őket GÖRGEY István II. 37-39., 43-47., KLAPKA György, 1986. 110-111., SZEMERE Bertalan, 1990. 199-200., HERMANN Róbert, 1994. 961-964. Damjanich és Vetter viszonyára ld. VENDREI Ferenc 93- 96., KLAPKA György, 1851., 291., 1986. 114. Asbóth Sándor megjegyzése: HUNFALVY Pál, 1985. 222. Vetter népszerűtlenségéről és kinevezésének kedvezőtlen beszámol töbtvisz- szaemlékezés is. Úgy LEININGEN-WESTERBURG Károly, 1979. 104-105., VUKOVICS Sebő, 1982. 12-13., HORVÁTH Mihály II. 355-356., MÉSZÁROS Lázár, 1867. II. 147-148., JÓSIKA Miklós, 1897. III. 60.

39 VUKOVICS Sebő, 1982. 15-16., KLÓM XIV. 653., LEININGEN-WESTERBURG Károly, 1979.1. 105., KLAPKA György, 1986. 116., Józef WYSOCKI, 1993. 48.

40 KLÖM XIV. 692-694., 700-703., 708-711.

41 HL 1848-49. 18/332., kivonatosan közli NOBILI, 1851. 416-420.

23