Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig

Másnapra viszont beleegyezett Vetter fővezéri megbízatásába. Az okokat Vuko- vics Sebő visszaemlékezései világítják meg. Eszerint amikor március 8-án megjelent a Honvédelmi Bizottmány ülésében, Kossuth kijelentette: Görgei csak „azon sereg felett nyeré el a vezérséget, mely közvetlenül alatta és illetőleg Dembinski alatt volt", de a tényleges fővezérséget csak ezután fogják betölteni. Kossuth magyarázatként hozzátette: „Én az összes magyar seregek parancsnokságát Görgei kezébe nem adom soha ”. Az ülésben jelen volt Kossuth, Nyáry Pál, Madarász László, Mészáros Lázár, Esterházy Mihály és Vukovics Sebő. A vita a kinevezendő fővezér személyéről folyt. Nyáry Pál Görgeit akarta, Madarász László, a radikálisok vezéralakja viszont kijelentette: „Nekem Vetter iránt éppen semmi bizodalmám nincs, de inkább akarom őtet is, mint Görgeit, mert nekem katonadiktatúra [sic!] nem kell”. Kossuth felajánlotta a fővezérséget Mészárosnak is, de az a következőkkel hárította el a felkérést: „Én nem kínálom magamat, mert az én kezem szerencsétlen, mihez nyúlok, az elvész”.

Vetter ellen a legfőbb kifogás az volt, hogy januárban nem fogadta el a felkínált fővezérséget. Kossuth ezt a vádat azzal oszlatta el, hogy Vetter saját bevallása szerint januárban nem bízott a győzelem lehetőségében, márpedig a fővezér „első tulajdonának kell lenni, hogy ügyének diadalában higgyen”. Most azonban kész a fővezérség elvállalására, „mert a körülmények a győzelmet lehetőnek mutatják”. Kossuth hozzátette, Vettemek komoly érdeme van e kedvezőbb körülmények kialakulásában.

Kossuth mellékesen azt is megjegyezte, hogy esetleg neki magának s Mészárosnak kellene a hadsereghez mennie, „e vélemény azonban semmi rokonszenv- re nem talált”. Vukovics pedig azt javasolta, hogy Mészáros legyen a fővezér, Vetter pedig a vezérkari főnök. A vita vége az lett, hogy a többség Vetterre szavazott. Mészáros - akinek megtetszett Vukovics ötlete - emiatt hangosan elégedetlenkedett is, noha korábban maga pártolta a leghevesebben Vetter főve- zérségének ötletét.31

A döntést befolyásolhatta Szemere Bertalan teljhatalmú országos biztos március 7-én Tiszafüredről írott, rejtélyeskedő levele is. Ebben Görgei hadmozdulatait bírálta, s így jellemezte: „Magyarország jeles hadügyminisztert nyer benne, nagy vezér soha nem lesz, ha győz is”. Vetter fővezérségéről úgy vélte, „ha meg kell lenni, legyen meg”, de ha minden ürügy nélkül tétetik, azt fogják hinni, ez Görgei letétele. „De ha tiszta jellemében bízol, ám legyen. De merjen parancsolni, és merjünk mind. Van esze? Van szerencséje?”32 Szintén Görgei kinevezése ellen szólt Töltényi Miklósnak, az Országos Rendőri Hivatal kiküldött ügynökének március 7-én Tiszafüredről Kossuth-hoz intézett jelentése, amely31 VUKOVICS Sebő, 1982. 8-11. Vukovics viszaemlékezésében egy-egy nappal későbbre datálja az eseményeket.

32 SZEMERE Bertalan, 1990. 410-412.

19