Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)
Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig
télén kívánságáról; ti. hogy a szolnoki győzelem után követelte a fővezérség átadását.28 29 Március 8-án délután 5 órára Kossuth ismét összehívta a képviselőház zárt ülését. Ebben arra hivatkozva, hogy a szolnoki győzelmet használni kell, s ehhez "a seregek összemunkálása s egy irány szerinti mozdulatuk szükséges", bejelentette, hogy a kormány „meglatolván minden lehetőséget”, Vetter altábornagy fővezéri kinevezését javasolja. „Vetter előre fog menni, ez lesz hadipolitikája” - mondta. Közölte, hogy az engedelmesség biztosítása érdekében maga is a táborba fog utazni. Amikor pedig Pálffy János, a képviselőház alelnöke megkérdezte, „vajon Vetter kineveztetése nem fogja-e a seregben megújítani a bajt”, Kossuth kijelentette, „agyonlöveti a szót fogadni nem akarót”. A döntés mellett felszólalt Perczel Mór tábornok, képviselő is, aki „a szerencsétlen hadjárást Görgeinek látszott tulajdonítani”. A döntés nem váltott ki túlzott lelkesedést a képviselők között. Hunfalvy Pál naplója szerint „sokan ezen rendelkezésben nem láttak egyebet, mint megmásítását annak, mit előbb tett volna a kormány: mintha Görgeitől féltené hatalmát, befolyását Kossuth”. Kemény Zsig- mond haditörvényszéki védőirata szerint „még a flamingók [radikálisok] is lesütötték fejőket.” Horváth Mihály szerint Kossuth szavai „nem nagy visszhangra találtak a képviselők testületében. Egy rész helyeselte ugyan a kormány választását; de a helyeslés hangjából is kitűnni látszék, hogy nem azért helyeslik azt, mivel bizodalmuk van Vetter személyében, hanem egyedül azért, mivel a nagy többség bizodalmát bíró kormányelnök őt választá”. Kossuth tehát még aznap a nemzet nevében kiáltványt intézett a hadsereghez, s közölte, hogy az erdélyi kivételével Vettert nevezte ki „magyarország minden hadseregei”, tehát az I., II., III., IV. (bácskai vagy szegedi), V. (aradi ostromsereg) és VII. hadtestek fővezérévé. Görgei megmaradt a II. és VII. hadtestek főparancsnokának, Damjanich pedig a Szolnokon lévő I., és a 6. és 8. hadosztályokból egyesített III. hadtestek együttes főparancsnokságát kapta. Vetter rangban csaknem egyidős volt Görgeivel, s ezért kineveztetése megkövetelte előléptetését. Kossuth tehát a fővezéri megbízatással együtt altábornaggyá is kinevezte. A kinevezés külön érdekessége, hogy Kossuth a képviselőház előtt március 9-én azzal indokolta az előléptetést, hogy Vetter „a legöregebb tábornok az aktivitásban lévők között”30. Mi okozta ezt a döntést? A dolog azért is érdekes, mert Kossuth a képviselőház 7-i zárt ülésében még egy szót sem szólt Vetter fővezéri kineveztetésének tervéről, sőt, azt mondta, hogy a viszonyok változtáig nem nevez ki fővezért. 28 HUNFALVY Pál, 1986. 215-219., OLH György, 1892. II. 228-229., JÁROLI József, 1995. 388-389., BEKSICS Gusztáv, 1883. 109. 29 HUNFALVY Pál, 1986. 219-220., BEKSICS Gusztáv, 1883. 109-110., HORVÁTH Mihály II. 275-276., KLÖM XIV. 615. 30 KLÖM XIV., 609-622. 18
