Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hermann Róbert: A fővezérség kérdése 1849. januártól áprilisig

Beniczky Lajos visszaemlékezései szerint az 8 és Szemere beszámolója után Mészáros elismerte, elképzelhető, hogy Görgeinek igaza volt a Dembinski elleni fellépés alkalmával, de lépéseivel megsértette a katonai fegyelmet. Vetter ugyanakkor helyeselte Görgei eljárását, s úgy vélte, hogy ideiglenes fővezérsé- gét kész ténynek kell tekinteni, s ezért nincs más megoldás, mint a Dembinski elleni fellépés következményeit a lehetőségek szerint enyhíteni. Kossuth kijelentette: Görgei esetleges megerősítésének a kormányzat kompromissziója nélkül kell történnie.25

Kossuth megérkezése után szabályos nyomozást tartatott, s látva a tisztikar hangulatát, Szemere döntését 8 is jóváhagyta. A fősereg ekkor két csoportosításból állott: a Görgei vezette VII. és a Répásy Mihály vezette II. hadtest Tiszafüred környékén, Klapka I. hadteste Damjanich János 8. és Vécsey Károly 6. hadosztálya Szolnok környékén állomásozott. A Görgei főparancsnoksága alá rendelt sereg Kossuth rendelete szerint csak az I., II. és VII. hadtestek „más hadsereghez nem csatolandó részeiből” állt. Mészáros Lázár hadügyminiszter is úgy vélte, hogy a fővezéri poszt végleges betöltésére csak azután kerülhet sor, hogy Kossuth a képviselőház előtt beszámol a Tiszafüreden történtekről, s ki- eszközli egy új fővezér jelöltetését. Mészáros Görgeinek állítólag bejelentette, hogy a fővezérséget Vetter Antal altábornagy veszi át. Kossuth viszont azt közölte volna a tábornokkal, hogy Vetter fővezéri kineveztetése „még bizonytalan, sőt, tulajdonképpen nem is nagyon valószínű”. Nem sokkal ezután Vetter jelent meg Görgeinél, s közölte vele, hogy egyelőre nem veheti át a fővezéri teendőket, mert hadműveleti irodájának személyzete Debrecenben maradt, s ezért Görgei tegye meg az előkészületeket az új haditerv végrehajtására. Vetter visszaemlékezései szerint Kossuth elutazásuk előtt bejelentette az összegyűlt tábornokoknak és tiszteknek, hogy javasolni fogja az országgyűlésnek Vetter fővezéri kinevezését. Görgei ekkor megkérdezte Vettert, miért nem veszi át most a fővezérséget, mire Vetter azt válaszolta, hogy mivel az ő kinevezése ég nem végleges, még nem állt módjában megszerveznie főhadiszállását.26

Március 5-én Szolnoknál Damjanich János 8. és Vécsey Károly 6. hadosztálya fényes győzelmet aratott a várost megszállva tartó cs. kir. dandár fölött. A győzelmet követően azonban a két tábornok összekapott. Damjanich rosszallta, hogy Vécsey késve avatkozott be az ütközetbe, Vécsey pedig amiatt neheztelt Damjanichra, mert az, bár rangban fiatalabb tábornok volt nála, előbb küldött hivatalos jelentést az ütközetről az OHB-nak.

25 VETTER Antal emlékiratai i. h. 44. f„ BENICZKY Lajos, 1924. 292-294.

26 A Tiszafüreden történtekre ld. BORÚS József, 1975. 303-323. Mészáros, Kossuth és Vetter bejelentésére ld. GÖRGEY Artúr, 1988. 1. 417. és 424-425. VETTER Antal emlékiratai 44. f. Görgei hatáskörére ld.: KLÖM XIV. 591-592. Utólag a polgárháború elkerülésének szándékával magyarázta döntését. KOSSUTH Lajos, 1880. I. 105. (1859); 1904. X. 164-165. (1884.); MÉSZÁROS Lázár, 1867. II. 88.

16