Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Okmánytár a hatvani ütközet történetéhez (Összeállította: Csikány Tamás–Hermann Róbert)

Gyöngyös, 1849. április 2. A VII. hadtest vezérkarának diszpozíciója áprili 3-ára Minden egység jelenlegi állásában marad. A Kmety-hadosztály Szurdok, Szentjakab és Apc felé járőröz, és Ecseden át keresi az összeköttetést Horttal. A Gáspár-hadosztály egy dandárral megszállja Csányt. Minden, az ellenségről szóló jelentés a leggyorsabban Gyöngyösre, a főha­diszállásra küldendő. Eredeti tisztázat, Thot százados aláírásával. Eredetije német. Hermann Róbert fordítása. A Kmety-hadosztálynak Patára küldött példány. HL 1848-49. 20/153. Másolat. MÓL Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 468. Aszód, 1849. április 2. éjjel 12. Schlik jelentése Windisch-Grützhez a hatvani ütközetről Mint ahogy már szerencsém volt Hercegségednek tegnapi tudósításomban legalázatosabban jelenteni, a mai napon folytattam előnyomulásomat. - Hort helységét, ahová elővédemet rendeltem, az ellenség megszállta. Annak érdekében, hogy azt erőinek felfejlődésére késztessem, az elővédet al­kotó Parrot-dandárt a község ellen küldtem, mire az ellenség Hortból kibonta­kozva, Hatvan felé félúton elővédem elé nyomult. Heves ágyúzás nyitotta meg az ütközetet; amelybe egymás után avatkoztak bele a Montenuovo- és Fiedler dandárok és az ütegek; ezzel szemben az ellenség szokatlanul nagy számú csapata fejlődött fel, amely becslésem szerint az enyé­imet 12-15.000fővel múlta felül. Az ütközet így állt több órán át, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik fél tért nyert volna. — Eközben a lázadók arcvona­lukat olyannyira meghosszabították, hogy mindkét szárnyuk előrevonása által oldalamat fenyegették. Mivel nem láttam magam abban a helyzetben, hogy a körülmények között még a legjobb esetben is az ellenségre egy, következményeiben eldöntő csapást mérhessek, sokkal inkább abba a helyzetbe kerülhettem, hogy abban az esetben, ha egyik vagy másik oldalam erősen nyomatik, rendetlen visszavonulásra kény­szerülök, így visszahúzódtam a Hatvanon túli utolsó magaslatokig, a gyalogság­gal és a röppentyűkkel megszállottam a szőlőhegyet, a tüzérséget a magaslat gerincének tartására utasítottam, mialatt a gyalogság egy része a helységet szállta meg, hogy a poggyász és a lovasság elvonulását, illetve egy második híd verését fedezze. A visszavonulás teljesen kívánságom szerint, a legnagyobb rendben történt, mely alkalommal Lichtenstein herceg, altábornagy a balszámy vezetésével és Parrot vezérőrnagy a centrum visszavonulásának fedezésével megszolgálta az 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom