Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben

dulásakor valóságossá vált, csak a reguláris csapatok számának növelésétől remélhette a magyar politikai vezetés.

Szeptember 11-én a Batthyány-kormány lemondott. Másnap azonban István nádor felkérésére Batthyány elvállalta, hogy ügyvezető miniszterelnökként tovább viszi a kormányzati munka irányítását. Ezen a napon a képviselőház Kossuth javaslatára úgy határozott, hogy a hadügyi törvénycikkben megajánlott újoncmennyiség kiállítását a szentesítés elmaradása ellenére is meg kell kezdeni az uralkodó utólagos jóváhagyása reményében. A határozat szerint az újoncokat toborzás útján kell kiállítani, akiket "egyenesen s kirekesztó'leg csak a már felállítani rendelt honvédzászlóaljak szaporítására" lehet fordítani. A határozat szerint az így "kiállítandó honvédsereg az ország békéjének tökéletes helyreállításáig szolgáland", s ha ez rövidebb lenne a rendes katonáskodási időnél, "a kitöltött honvédi szolgálat mindenkinek be fog számíttatni."

Batthyány szeptember 13-án rendeletet adott ki a hadfogadó parancsnokságoknak a toborzás megkezdéséről, az első 10 honvédzászlóalj kiegészítése és újabbak felállítása érdekében. A rendelet szerint az újoncokat a sorezredi hadfogadóknak Pestre, Debrecenbe, Szegedre és Pécsre kellett szállítaniuk. Másnap, szeptember 14-én pedig már az egyes törvényhatóságokat utasította, hogy a képviselőház szeptember 12-i határozata alapján kezdjék meg a honvéd hadsereg szaporítására a toborzást. A toborzás szükségességét az ország veszélyeztetett helyzetével indokolta.2

A Batthyány által elrendelt szeptember 13-i és 14-i toborzási intézkedések még nem határozták meg azt, hogy az egyes törvényhatóságoknak - vármegyéknek és királyi városoknak - konkrétan mennyi újoncot kell kiállítaniuk. Ez a kérdés a hadügyi törvény vitájában sem merült fel. A konkrét létszámokról a képviselőház szeptember 16-i ülése hozott határozatot. Nyáry Pál azt indítványozta, hogy az 1841-es újoncozási bázis létszám, vagyis 127 lakos után ne 1, hanem 2 újoncot állítsanak ki. Indítványát a képviselőház elfogadta. Ellene másnap csak három Heves megyei képviselő szólalt fel, amikor Nyáry beterjesztette a törvényhatóságonként kiállítandó újoncok létszámát. Ellenérveikkel érdemes alaposabban megismerkednünk, mert azok előrejelzik a honvédállítás várható nehézségeit. A képviselőház szeptember 17-i ülésén Puky Miklós nyitotta meg az opponáló képviselők sorát. „Nyáry Pál indítványára semmi észrevételem nincs, de van észrevételem a basis ellen; miszerint azt állítja, hogy 127 lélekre eddig esett egy katona, most kettőt bátor ajánlani. Ismerem megyémet,

2 A képviselőház 1848. szeptember 12-i határozatát közli - BEÉR József 1954: 573-574. o., KLÖM XII. 923-924. o.; Batthyány 1848. szeptember 13-i és 14-i intézkedései - URBÁN Aladár 1982/b: 1229-1250. o., URBÁN Aladár 1986: 673-678.0.; a szeptember 14-i rendeletet közli - PAP Dénes 1866: II. k. 14-15. o., URBÁN Aladár 1982/b: 1262 -1295. o., HERMANN Róbert 1992: 197. o.

106