Horváth László (szerk.): A tavaszi hadjárat. Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga - Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. (Hatvan, 1996)

Hajagos József: A Heves vármegyei 26. honvédzászlóalj története 1848–1849-ben

és tudom, hogy az utolsó katona állítás alkalmával Hevesmegyére éppen 1.000 lélek esett kiállítandó. Ha most 127 lélek után kettőt állítanánk, esnék megyémre 4.000 katona, és így négyszer annyit fogván kiállítani, megyémre nem áll azon basis, hogy 127 lélek után kettőt állítván, csak kétszer annyit fogunk állítani, mert akkor négyszer annyi fog reá esni. Véleményem oda járul ha két annyit akarunk állítani, akkor 127 után egyet állítsunk ki. ”

Puky felszólalása éles reagálásra késztette Kossuthot. „ Tehát sokalja az érdemes követ úr? Én nem ismerem ezen szót sok, akkor midőn a hazát kell megmenteni. Nem arról van szó, a német vagy francija ellen küldjünk táborba, hanem hogy megmentsük a hazát. Adja meg magát a szabadság járma alá a nemzet, ha ezen szót sok ismeri, akkor midőn honát kell megmenteni. ”

A zajos helyeslést kiváltó beszéde után Kossuth távozni készült az ülésteremből, azonban Recski Andor hozzá címzett felszólalása szándékától rövid időre eltérítette. Recski a következőket intézte Kossuthoz: „Kérem alázatosan ne tessék kimenni. Könnyű mondani, hogy midőn áldozatra van szükség, akkor a nemzetnek semmi számot nem kell sokallni. Hanem önök akkor talán itt fognak maradni, mikor mi haza megyünk és ki fog minket azon rettenetességtől megmenteni, mellyek minket a nép között várnak. ”

A nagy visszatetszést kiváltó felszólalásra Kossuth megszégyenítő választ adott Recskinek. „Ha e végett kell itt maradnom, igen örömest meghallgattam, én előre is azt mondom, hogy hibás indulási pontnak tartom azt, ha valaki ezen dologban most áldozatról beszél. Kérem alázatosan, irtják a magyar népet, és egyenesen a magyar nép kiirtása forog itt fen, és ekkor beszélünk áldozatról! Hát ne védje magát ha nem tetszik, hanem nyújtsa oda nyakát a barbárok pallosa alá. Nem arról van szó, hogy Ferdinánd számára Lombardiában háborút viseljen, hanem arról, hogy magát nem csak nemzetileg, hanem egyénileg is védje; és ha magát védeni akarja, nem értem azon szót, sok! És ha követ úr nem gondolja végrehajthatónak megyéjében ezen határozatot, az érdemes követ úr kerületébe is igen szívesen elmegyek...”

Németh Albert a maga ellenérveit már Nyáry beterjesztésének elfogadása után mondta el. „Én a most keletkezett határozat kivitelére nézve csak egy kéréssel járulok minden egyes képviselőhöz. Méltóztassanak magokat csak egy perezre haza gondolni, magokat hatáskörükben gondolván széttekinteni, hogy otthon mikép hajtják végre, és méltóztassanak onnét a legczélszerűbb intézkedéseket meríteni...Kossuth indítványára elhatároztuk, hogy a katonaállítás ezután a megyében toborzás útján történjék...Ha már most én Hevesmegyében megjelenek, felhívom kik ide küldöttek, hogy ne maradjunk a tanácskozás terén, hanem tegyünk szívvel lélekkel fegyverrel a haza megmentéséért, és mit fognak válaszolni? Ki felbujtogatva van a reactiótól azt fogja mondani, hiszen mi 3.000 elmentünk a járeki és temerini táborba, ott szétvertek, és őfelsége ármádiájának vezére segített bennünket elárulni sat. sat... ” Az egyes képviselőkre váró nehéz107