Németi Gábor (szerk.): Vasutasok pokoljárása. A hatvani tüntetés megtorlása 1950-1953 - Hatvany Lajos Múzeum füzetei 11. (Budapest, 1991)
Az áldozatok visszaemlékezése - A hortobágyi Kónya-tanyán
Sorakozó Nagyon sokszor sorakoztattak bennünket a rendőrök. Az egyik ezért, a másik azért. Volt még olyan is, aki este kilenc órakor sorakoztatott, de még olyan is, hogy éjfél után volt. Volt a rendőrök között egy emberséges, aki az asszonyokat és a gyerekeket elengedte a szállásra, csak a férfiakat tartotta ott. Hogy miért sorakoztattak? Bosszantás képpen. Csak azért. Meg azért, hogy mondjuk meg, ki volt a csárdában. Néha tényleg bement valaki titokban a csárdába, de sorakoztattak olyankor is, ha nem volt rá ok. Én, persze akkor sem mondtam volna meg, ha tudom, de nem tudtam. Meg is mondtam nekik. Hát ezért is büntetést kaptam. Mondtam nekik: - Nem érek én arra rá, hogy azt nézzem, ki megy a csárdába. Szökés Elszökni nem is lehetett, de mi nem is akartunk. Minek szöktünk volna? Két ember volt, aki elszökött: az egyik egy ügyvéd volt, akinek a nevét már nem tudnám megmondani.45 A másik egy idős ember volt: Szabó Pista bácsi, dunántúli. Egy darabig nem láttuk őket, de aztán mind a kettőt visszahozták. Eléggé kiszekálták őket. Az ügyvéd például névsorolvasáskor nem volt hajlandó kilépni, mert a nevéhez nem mondták oda a doktort. Háromszor is szólította a rendőr, azután odament hozzá és mondta: - Magának pofázok. Az ügyvéd azt válaszolta: - Bocsánat! Én doktor ez meg az vagyok. Szabó Pista bácsi azért szökött meg, mert nem bírta elviselni a sorakozókat. A WC és a sár Otthon maradtak a gyerekek, egymásra vigyáztak. A WC nagyon messze volt. Sáros időben nagyon nehezen lehetett megközelíteni a kicsiknek. A kocsik vágták a sarat. Olyan sár volt, hogy a gumicsizmát lehúzta a lábunkról. Úgy kellett megkeresni a nagy sárban, hogy hol van. A gumicsizmát hazulról kértük. Megírtuk, hogy küldjenek, mert e nélkül nem lehet mozogni. A gazdaság meg nem adott. Mosás Kónya tanya közelében volt egy artézi kút. Jó meleg víz folyt belőle. Odajártunk ki mosni. Nyáron jó is volt, de télen, amíg hazajöttünk a kúttól, hozzáfagyott a kezünk a lavórhoz, amiben a mosott ruhát hoztuk. 112
