Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)

Bujdosné Pap Györgyi: "Kisváros a felhők fölött…" Eger a polgárosodás útján

Bujdosné Pap Györgyi

„KISVÁROS A FELHŐK FÖLÖTT...” - EGER A POLGÁROSODÁS ÚTJÁN -Időszaki kiállítás a Dobó István Vármúzeumban 2012. április 5 - 2013. április 21.

Tökéletes helyszínen, a valósághoz is hasonló környezetben ismerkedhettünk Eger történetének szinte a kezdetéig visszavezethető, messze földön híres szőlő- és borkultúrájával. A török hódoltság alatt elpusztult szőlőket újratelepítették, s lendületesen fejlesztették a szőlőművelést. Újra indult a borkereskedelem, s a bordézsma óriási jövedelmet jelentett a püspökségnek. A város szőlőgazdasága az örökváltság lefizetése, 1854 után kezdett volna igazán fejlődni, de ennek 1888-ban gátat vetett a filoxéra-vész. Egerben a borospincék egy része a városnak házakkal beépített területére, a másik része a városon kívül esik. Az ismertebb pincesorok: Szépasszonyvölgy, Kőlyuk, Kis- és Nagykőporos. A kiállítás ezen részén egy pincebelső rekonstrukciójának segítségével elénk tárultak az egri borvidéken hagyományosan használt pinceeszközök és tartozékok. Érdemes megjegyezni, hogy a kiállításban is bemutatott szőlődaráló feltalálója, Oberfrank Antal egri asztalosmester volt a 19. század elején.

A kiállítás újabb egysége a fertálymestereket mutatta be, akik a török idők utáni fontos helyi közigazgatási elöljárói voltak az egyes városrészeknek. Ezt a címet a legtekintélyesebb polgárok érdemelhették ki. Biztosították a közrendet, gondoskodtak a rendeletek végrehajtásáról, valamint az adók befizetéséről, rendben tartották az utakat stb. Bemutatásra került különleges ruházatuk, jelképeik és az őket megörökítő tablók is.

Nagyon gazdag volt Eger céhes élete egészen 1872-ig. Számos céh tagjai tevékenykedtek a városban: szabók, hentesek, puskamüvesek,

69