Berecz Mátyás (szerk.): Az Egri Vár Híradója 44-45. (Eger, 2013)
H. Szilasi Ágota: Dargay Lajos - Távolságok
emberi tartásként valahol szóba kerül, mindig ő az egyik példa. A magyar konstruktív művészet kinetikus ágának - Moholy-Nagy László (Fény-tér modulátora) - Kepes György - Nicolas Schöffer - egyik kiemelkedő kortárs lezárója Naum Gabo, Nicolas Pevsner, Rodcsenko, Malevics, Kassák Lajos művészetét példaként maga elé állítva. Vallja, hogy a kinetikus, kibernetikus művészet a konstruktivizmus szülötte: művei puritán, tiszta, gondolati konstrukciók, a technika esztétikai megjelenítői. A részigazságok helyett az interdiszciplinaritás, a tudomány, a technika és a művészet metszéspontjába való behelyezkedés révén a lényegi összefüggések feltárásának lenyomatai, modelljei. Tudományos alapokból - matematikai számításokból és asztrofizikai kutatásokból - kiindulva szigorúan szerkesztett, racionális konstrukciókat: reliefeket, kibernetikus szobrokat, térelemző rajzokat alkot. „ Művészetében a fény és a mozgás, a fény és a tér, fény-mozgás és hang, valamint a mozgás-fény-tér közötti összefüggéseket kutatja. ”1 2 Művei a térben és a térrel együtt, valamint fényben illetve a fénytől kapnak értelmet. A befogadás kelléke az elmozdulás, mely vagy a konstrukció saját mozgásából, vagy a szemlélő mű előtti helyzetváltoztatásából fakad, mintegy lemodellezve a nagy előd, Moholy-Nagy László, Párizsban 1930-ban bemutatott kinetikus plasztikáját, a fény-alakítási problémák megoldásaként megszületett Fény-tér-modulátort. Ennek mintájára Dargay Lajos a geometrikus absztrakció eszméit hordozó tiszta formavilágú, leginkább acélfényben csillogó artisztikus fémmobiljaival színes fényteret gerjeszt a fényvisszaverődés és fényszóródás, a fények és az árnyak váltakozása révén. így a fény mozgásával, a tükröződésekkel meghatározott vibráció mintegy lebegteti az anyagot. A földi relációkon túllépve reliefjei egy csoportján kozmikus térhelyzeteket modellez, mely modellek fekete-fehér-vörös színnel 1 Sík Csaba kritikus, művészeti író, 1992 2 N. Mészáros Júlia művészettörténész, 1998 22
